Újra a balliberális Emmanuel Macron lett a 68 millió lakosú Franciaország elnöke. A verseny nem volt olyan szoros, mint azt az elemzők gondolták, Macron a szavazatok 58, a jobboldali Marine Le Pen pedig 42 százalékát szerezte meg. Ez annak is betudható, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek – a nyugat-európai balliberális véleménydiktatúra nyomása alatt – Macron mellé való állásra buzdították szavazóikat, semmint a Nemzeti Tömörülés elnökére.
Az idei francia elnökválasztás több szempontból is érdekesen alakult: rekordszámú francia szavazott tartózkodással, és rekordszámú polgár szavazott egy jobboldali jelöltre. A legendás Jean-Marie Le Pen legkisebb lánya, Marine (53 éves) már másodjára végzett a 45 éves Emmanuel Macron mögött, aki feltételezett homoszexuálisként egy 69 éves nővel él egy valószínűsített látszatházasságban (címképünkön együtt). A győztes amúgy tisztességtelen módszereket is bevetett a választási kampányban, egyebek mellett oroszbérencnek titulálta versenytársát.
Az alig kétmillió Szlovéniában parlamenti választásokat tartottak, amelynek során egy újonnan alapított liberális-zöld párt, a Szabadság Mozgalom végzett az élen, bár nem szerzett abszolút többséget a törvényhozásban. A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) lett a második, de várhatóan Robert Golob pártja, a Szabadság Mozgalom alakíthat majd koalíciós kormányt más baloldali szervezetek segítségével.
Az 54 éves Golob több mint egy évtizeden át vezette az állami áramszolgáltató vállalatot, amelynek éléről éppen Janez Jansa váltotta el. A magyarországi Soros-média ujjongva jelentette, hogy „súlyos vereséget szenvedett Orbán szlovén szövetségese, a populista Jansa.” A választásokon csúfos kudarcot vallott magyar politikai ellenzék pedig ünnepli a baloldal győzelmét… Franciországban és Szlovéniában.