Minél több idő telik el a legújabb izraeli–arab háborúkirobbanása óta, annál nyilvánvalóbbá válik, mennyire elszigetelt a világban a zsidó állam, amelyenk hadserege ijesztően sok civil áldozatot követelő bombázásokat hajt végre a Gázai övezetben.
Az Izraeli Védelmi Erők (angol betűszóval IDF, héberül: Cvá HaHagáná LeJiszráel, közismerten Cáhál) azt állítja, hogy a Hamász nevű terrorszervezet vezetőit, harcosait, támaszpontjai, fegyverraktárait vadássza és támadja, ám az „ellencsapások” a földdel tesznek egyenlővé sűrűn lakott telepeket, menekülttáborokat, civil intézményeket az ostrom alá vett, palesztinok által lakott Gázai övezetben. De megtorló akciók zajlanak Dél-Libanonban és egyes ciszjordániai régiókban is.
Ahogy érkeznek a képes tudósítások a szétbombázott Gázából, illetve arról, hogy folytatódik a realista politikai opciókat nélkülöző izraeli offenzíva, úgy fordul meg a zsidókkal szembeni kezdeti szimpátia és szolidaritás: az antiszemitizmus egyre dagadó, világméretű hulláma tüntetésekben, zavargásokban és iszlamista összefogásban csúcsosodik ki. Benjamin Netanjahut, a korrupció miatt vádemelés alatt álló izraeli miniszterelnököt saját népe is kritizálja, balliberális ellenzéke szerint az általa kulcspozíciókba helyezett „szélsőjobboldali rasszisták politikája katasztrofális”.
Az ENSZ közgyűlése nagy többséggel azonnali tűzszünetre szólított fel, de már meg sem említette a Hamász október 7-i támadását. Ugyanakkor egyre többeknek jut eszébe, hogy Izrael megalakulása, azaz 1948, illetve az 1967-es „hatnapos háború” óta tart megszállás, kontroll, sőt blokád alatt olyan területeket, amelyek eredeti közjogi határain túliak: Ciszjordániát, a Gázai övezetet, a Golán-fennsíkot és Kelet-Jeruzsálemet.
Közben a román sajtó élénken foglalkozik a Gázai övezetben rekedt „románokkal”, akiknek a becsült létszáma napról napra nőtt október 7-e óta. Ma 350 emberről beszélnek-írnak Bukarestben, de felemás megfogalmazások látnak napvilágot: hol románoknak, hol román állampolgároknak, hol kettős (román és még nem tudni, milyen) állampolgároknak nevezik őket. Vegyes házasságokról és ilyen családokból származó gyerekekről szólnak a hírek, de a sajtó óvakodik azt a kérdést feszegetni, hogy milyen nemzetiségűek ezek a polgárok és miként kerültek a terrorövezetnek nevezett Gázába, mit csináltak ott és miből, hogyan éltek eddig.
