A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be ma Dragoș Pîslaru román ügyvivő munkaügyi miniszter.
A tárcavezető a nem járulékalapú nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvénytervezetet ismertette, amelyet csütörtöki rendkívüli ülésén hagyott jóvá a kormány. Pîslaru elmondta, hogy a különnyugdíjban vagy katonai nyugdíjban részesülő közalkalmazottak választhatnak: tovább dolgoznak, de elveszítik nyugdíjuk nem járulékalapú részének 85 százalékát a munkaviszonyuk idejére, vagy visszavonulnak, és megkapják a teljes összegű különnyugdíjat.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a jogszabályjavaslat kizárólag a közalkalmazottakra és a különnyugdíjasokra vonatkozik. A magánszektorban továbbra is megengedett a nyugdíj és a fizetés halmozás bármelyik nyugdíjkategória esetében. Pîslaru közölte, hogy egyes kategóriák – például a helyi választott tisztségviselők és a pedagógusok – esetében indokolt és korlátozott kivételeket is előír a tervezet.
Arra a kérdésre, mekkora megtakarítást hozhat a jogszabály a költségvetésnek, a miniszter közölte: pontos számot nem tud mondani, de nagyságrendileg több százmillió lejről, sőt akár egymilliárd lejnél is nagyobb összegről lehet szó. Elmondta azt is, hogy a kormánynak nem áll szándékában a tervezet előírásait más közalkalmazotti kategóriákra is kiterjeszteni a különnyugdíjasokon kívül. Hozzátette, hogy jelenlegi formájában a tervezet alkotmányossági szempontból sem vet fel problémákat. „Ez nem alkotmányossági kérdés, hiszen az érintettek a magánszektorban továbbra is teljes fizetés mellett tarthatják meg szolgálati vagy különnyugdíjukat; a szabályozás kizárólag arra vonatkozik, hogy milyen jövedelmeket lehet halmozni közalkalmazotti fizetéssel” – magyarázta Pîslaru.
A kormány mai rendkívüli ülésén jóváhagyta a nem járulékalapú nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvénytervezetet – jelentette be az ülést követő sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. Ilie Bolojan elmondta, hogy a jogszabályjavaslat gyorsított eljárással történő megvitatását kérik a parlamenttől. A kormányfő szerint a tervezet elfogadását méltányossági és kiadáscsökkentési szempontok indokolják, ugyanakkor így lehetővé válhat, hogy jövőre „észszerű keretek között” növeljék a közalkalmazotti béreket.
