A magyar külpolitika szíve közepe továbbra is a nemzetpolitika, amelynek keretében a kormány már több mint 60 ezer gazdaságfejlesztési pályázatot támogatott a szomszédos országok magyarlakta területein, ami 424 milliárd forintnyi beruházást indukált – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának keddi ülésén leszögezte, hogy történelmi eseményekből fakadóan Magyarország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért fontos feladat a határon túli magyar közösségek erősítése. „A mindenkori magyar kormánynak valóban a szívén kell viselnie a határon túl élő nemzeti közösségek sorsát” – fogalmazott.
Kiemelte, ehhez hosszú távú stratégiára van szükség, de nem Budapestről kell megmondani, hogy mi a jó az érintetteknek, erről őket kell megkérdezni. Szerinte ezt meg is tették, a válasz pedig úgy hangzott, hogy mindennek az alapja a gazdasági fejlődés, ezért indítottak gazdaságfejlesztési programokat Ausztrián kívül minden szomszédos országban.
Aláhúzta: a magyar kormány összesen 60 121 gazdaságfejlesztési pályázatot támogatott 216 milliárd forinttal, ezek eredményeként 424 milliárd forintnyi beruházás jött létre a szomszédos államok magyarlakta területein – közölte az MTI, nem pontosítva, hogy ez mennyi idő alatt, mely időszakban történt. „A Vajdaságban 14 263, Kárpátalján 34 466, Erdélyben 6084, a Felvidéken 3837, a Muravidéken 671, a Drávaszögben 800 pályázatot támogattunk eddig, amelyek munkahelyeket teremtettek, a szomszédos államokban adóbevételeket teremtettek, amelyek nyomán az adott ország gazdasága is megerősödött, de megerősödött a magyar nemzeti közösség is” – mondta Szijjártó. Úgy vélte, hogy a program sikeresnek bizonyult, ezért Magyarország a határon túli gazdaságfejlesztési programokat a jövőben is folytatni fogja.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar közösségek helyzete akkor jó igazán, ha jó az adott országgal az anyaország kapcsolata is. „Ezért a magyar külpolitikának az is mindig célkitűzése, hogy a szomszédos országokkal a lehető legjobb kapcsolatot tartsuk fenn” – szögezte le. Üdvözölte, hogy idén minden szomszédos országgal történt előrelépés a kapcsolatban, vagy legalábbis nem következett be romlás. Szavai szerint egy kivétel van, Ukrajna, ugyanis a kárpátaljai magyarok folyamatos jogfosztása miatt állandósult a konfliktushelyzet a felek között 2015 óta.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a közös sikertörténetek tudnak olyan bizalmi alapot adni ezekben a kétoldalú kapcsolatokban, amelyekre építve adott esetben a nehezebb kérdések is megnyithatók azzal a reménnyel, hogy azokat egyszer közös megelégedéssel rendezni lehet. A román–magyar viszonyra nem tért ki, bár e téren is lenne helye az általa említett „előrelépésnek”, ugyanis a román médiát és a román politikusi megnyilvánulásokat, általában a közbeszédet nézve egyértelműen kijelenthető, hogy a balkáni országban virágzik a magyar- és Magyarország-ellenesség, különösen pedig az Orbán-kormány szidalmazása.
Szijjártó Péter kulcsfontosságú kérdésnek minősítette a határok átjárhatóságát, hogy a szabályok betartásával utazók kulturáltan, lehetőleg rövid várakozási idővel és minél sűrűbben adódó lehetőségek mentén át tudjanak kelni Magyarország és a szomszédos országok határán. Hozzátehetjük: ennek éppen hogy nem kedvez a mostani nemzetközi helyzet.
A külgazdasági és külügyminiszter mindenesetre rámutatott, hogy 2010 óta 33 új határátkelőhelyet adtak át, jelenleg 116 helyen lehet átlépni a trianoni határokat, és ezen a téren is folyamatosak a fejlesztési programok. Érintette a határon túli magyarlakta területeken beruházásokat végrehajtani kívánó magyarországi cégek támogatásának ügyét is, tudatva, hogy ma 231 ilyen beruházás zajlik kormányzati támogatással.
Azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi ellenzék és sajtója évek óta azzal a hergeli a választó- és adófizető polgárokat, hogy az Orbán-kormány számolatlanul pocsékol el óriási összegeket a határon túli magyar közösségekre, miközben „otthon” nagy a szegénység, az infláció, a nyomor stb., lukas a szociális háló és mindenki rosszul vannak fizetve. Ehhez képest elemzők szerint a magyar éves költségvetés alig fél, azaz 0,5 százaléka fordítódik határon túli „nemzetpolitikai befektetésekre”. Azt még a balliberálisok egyik szócsöve, a HVG is megírta nemrég, hogy a magyarországi polgárok a havi fizetésük tizedét a kisállataikra költik, főként kutya- és macskaeledelre…
