Tizenöt éve nem dolgozott annyi közalkalmazott Romániában, mint most: számuk átlépte az 1,3 milliót. Az állami intézményekben dolgozók annak ellenére vannak egyre többen, hogy a bukaresti kormányok mindegyike karcsúsításokat ígért az elmúlt években a közszférában, a közalkalmazottak körében.
A közszférában dolgozók száma októberben 15 év óta először lépte át az 1,3 millió főt – derül ki a pénzügyminisztérium által közzétett, a közalkalmazottak számát taglaló friss adatokból. Utoljára 2009-ben volt 1,3 millió fölött az állami intézményekben foglalkoztatottak száma. A közszférában dolgozók számának növekedése annak ellenére következett be, hogy a „nemzeti összefogás” korábbi, mostani és körvonalazódó kormánya ígéretet tett és folyamatosan ígéri: átszervezik a közintézményeket és befagyasztják a munkaerő-felvételt.
A Profit.ro portál által idézett adatok szerint októberben a közintézményekben és a hatóságoknál betöltött álláshelyek száma 1 300 297 volt. Ebből 833 454 fő a központi közigazgatásban (a fővárosban és az ún, dekoncentrált megyei intézményekben), 466 843 fő pedig a helyi önkormányzatoknál dolgozott. Idén júniushoz képest 6763 fővel bővült az apparátus. A legnagyobb növekedés a védelmi minisztériumban (+5559 álláshely) és az oktatási tárcánál (+ 3489) következett be.
A közalkalmazottak kétharmada jelenleg az oktatási, egészségügyi, rendőrségi és katonai ágazatban dolgozik. A Profit.ro tájékoztatása szerint (az időben visszafelé haladva) a Ciolacu-kormány 17 hónap alatt 16 588 közalkalmazottat „vett fel” (miközben papíron létszámstopot hirdetett), ami havonta átlagosan 976 pluszembert jelent. A Ciucă-kormány 18 hónap alatt 24 899-es pluszt „produkált”, ez havonta átlagosan 1383-as gyarapodást jelent. A Cîțu-kormány 11 hónap alatt 9186 álláshellyel – havonta 835-tel – bővített. Az első és második Orban-kormány 14 hónap alatt 13 835-ös többletet „termelt”, havonta 988-at. A Grindeanu-, Tudose- és Dăncilă-kormányok 34 hónap alatt 45 423 fővel, azaz havonta 1336-tal gyarapították a közalkalmazottak számát
Egyes gazdasági elemzők szerint a 2024-es román állami költségvetés már összeomlott, az állam csődhelyzetben van, az ország hajóját már csak a tetemes kamatterhek mellett felvett hitelek, kölcsönök, valamint az uniós adományok tartják a víz fölött.
