A Barabás Miklós Céh minden eddiginél nagyobb és átfogóbb kolozsvári jubileumi kiállítása és a hozzá kapcsolódó pompás kötet annyira magára vonta a média figyelmét, hogy a BMC ugyancsak aznap, augusztus 17-én lezajlott közgyűlése szinte teljesen a háttérbe szorult.
A Céh 95 évvel ezelőtti első bemutatkozó tárlatára emlékeztető nagyszabású rendezvény tényleg megérdemli a rendkívüli közérdeklődést. A 16. Kolozsvári Magyar Napok nyitó eseményének számító kiállítás 250 művész több mint 350 alkotását viszi közönség elé a Bánffy-palotában. A Kolozsvári Művészeti Múzeum szívesen bocsátotta emeleti, földszinti és alagsori kiállító tereit a céhtagok rendelkezésére. A két kurátornak, Portik Blénessy Ágotának és Vécsi Nagy Zoltánnak, valamint a lelkes rendezőcsapatnak helyhiány miatt így is le kellett mondania arról a szándékáról, hogy minden benevezett művész két munkával szerepeljen. Az általuk nyújtott élmény ennek ellenére is hiánytalan. Erről még biztos hosszasan fog cikkezni a sajtó és a szakma. Ugyanígy várható, hogy a későbbiekben alaposan fogják ismertetni, elemezni a dr. Portik Blénessy Ágota művészettörténész szerkesztette impozáns, elegáns, szokatlanul gazdag, terjedelmes albumot.
Mindemellett mégsem egészen érthető, és igazságtalannak is tartható, hogy a Barabás Miklós Céh közgyűlése visszhangtalan maradt. Pedig a számos kiváló egyéniséget számláló művésztömörülés az elmúlt évekre visszatekintve művészeti mozgalmunk számos időszerű problémáját vetette fel, olyanokat, amelyek a teljes kulturális életre jellemzőek, és olyanokat is, amelyek az erdélyi magyar vizuális művészek valamivel szűkebb körére, gondjaira, például a céh székházának kényszerű felszámolására vonatkoznak. És tisztújítás is volt, a jelenlevők egyöntetűen az eddigi elnököt, az energiából ki nem fogyó Kolozsi Tibor szobrászművészt választották újra az alakulat élére.
A napnak ez a mozzanata is alaposabb bemutatást érdemelne, de aminek igazán be kellene kerülnie a köztudatba, az teljesen új kezdeményezés. A BMC vezetősége javasolta, a tagság a közgyűlésen elfogadta egy új művészeti elismerés, a Barabás Miklós-díj létrehozását. Az erdélyi magyar képzőművészek úgy érzik, hogy hátrányos helyzetben vannak olyan értelemben, hogy az összmagyar kulturális, művészeti kitüntetésekből a számukhoz, művészi súlyukhoz, teljesítményükhöz viszonyítva aránytalanul kis mértékben részesülnek. Ezt a helyzetet orvoslandó, saját elismerést életre keltve jutalmazzák, ösztönzik a kiválóságot. A nagy előd, a Céh névadója az új kitüntetést is fémjelezheti. A Barabás Miklós-díj odaítélésének szabályzata még alakulóban van, de az első ilyen elismeréseket már idén, 2025-ben kiosztották.
Öttagú javaslattevő bizottság – felkért művészeti írók, művészeti intézményvezetők – ajánlásai alapján választották ki az idei díjazottakat. A céhvezetés végső döntése szerint ezúttal mind nagyszerű életművel rendelkező, idős mesterek vehették át az új díjat. Ez a névadó portréját ábrázoló bronz domborműből – Gergely Zoltán szobrászművész alkotása –, illetve a méltató díszoklevélből áll.
A 2025-ös Barabás Miklós-díj új birtokosai: Hunyadi László szobrászművész (Marosvásárhely) , Kákonyi Csilla festőművész (Marosvásárhely), Márton Árpád festőművész (Csíkszereda), Kancsura István festő, grafikus (Kolozsvár), Jakobovits Márta keramikus (Nagyvárad), Véső Ágoston festőművész (Nagybánya) és Németh Júlia műkritikus (Kolozsvár). Gratulálunk mindannyiuknak.
Nagy Miklós Kund / Népújság
