Elhunyt Kincses Előd

Életének 84. évében Marosvásárhelyen elhunyt Kincses Előd jogász, közíró, polgár- és emberjogi harcos – a szomorú hír előbb a közösségi médiában kapott lábra ma délelőtt, majd koradélután az RMDSZ Maros megyei szervezete hivatalosan is megerősítette. Az MTI ez utóbbi közlés nyomán adott ki közleményt.

Kincses Elődnek fontos szerepe volt a diktatúra bukása után az új demokratikus rend kialakításában Marosvásárhelyen. „Olyan helyzetekben is kiállt az igazság mellett, amikor ezért súlyos árat kellett fizetnie. Kiállása sokak számára adott példát, különösen a Maros megyei magyarság sorsfordító éveiben” – írták.

Arra is emlékeztettek, hogy az ismert ügyvéd peres ügyeit, nyilvános fellépéseit és közéleti szerepvállalását mélyen áthatotta a nemzeti elköteleződés. „Elismeréssel gondolunk mindarra, amit a romániai magyar közösség jogaiért tett” – közölték.

Kincses Előd 1941. október 2-án született Marosvásárhelyen. Középiskoláit szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban végezte, majd a bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát 1964-ben. 1970-ig jogtanácsosként, majd gyakorló ügyvédként dolgozott szülővárosában. A Román Jogászszövetség tagja volt. Fiatalkorában jeles gátfutó sprinterként ért el sikereket.

1989-ben ő volt a védője Tőkés László temesvári református lelkésznek abban a kilakoltatási perben, amely végül rendszerellenes kiállásba, majd népfölkelésbe torkollott és a decemberi forradalom kirobbanásához vezetett.

1990. január 2-án a Nemzeti Megmentési Front és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke lett. Az 1990. március 19-20-i magyarellenes román pogrom során személyes fellépésével megakadályozta, hogy több ezer Hargita és Kovászna megyei székely Marosvásárhelyre vonuljon, mivel úgy tartotta, hogy az akkori hatalomnak a zavargások eszkalációjára van szüksége. Az összecsapások után kérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy menjen haza, ne válaszoljon a provokációra. A helyzet elfajulását látva többször kérte a román hadsereg és rendőrség beavatkozását az agresszorok visszaverése és a magyarok megvédése érdekében. A segítség és a rendteremtés elmaradása, a fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat. Továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy akadályozzák meg a felfegyverzett, leitatott, felbujtott román parasztok beözönlését a városba.

Az etnikai összecsapások után a román szélsőségesek támadásainak középpontjába került, az első letartóztatások és koncepciós perek időszakában Magyarországon és Bécsben keresett menedéket. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének volt a főtitkára.

Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket és ezek közvetlen előzményeit a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvében foglalta össze, mely románul, angolul és franciául is megjelent, több, bővített kiadást is megért. Életében a valódi felelősök kilétének feltárásán dolgozott. A marosvásárhelyi eseményekről, a román törvényalkotás hiányosságairól, a romániai kisebbségek jogfosztásáról erdélyi magyar és külföldi lapokban is jelentek meg cikkei, de publikált román internetes portálokon is. Egyike volt a romániai kommunista diktatúrát megdöntő forradalom 32. évfordulóján megalakult „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” Egyesületnek –Tőkés László, Gabriel Andreescu, Florian Mihalcea és Szilágyi Zsolt mellett, amely civil társulás bírósági bejegyzését négy éve akadályozza a bukaresti román kormányzat, s lám, Kincses Előd ezt már meg sem érheti…

Több éves budapesti száműzetése alatt is ügyvédként dolgozott, majd hazatért Erdélybe, ahol tovább gyakorolta hivatását. Tőkés László ügyvédje volt a Románia Csillaga érdemrend visszavonása miatt indított perben, számos, a nemzeti jelképek használata miatt és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért indított perben vállalta az ügyvédi képviseletet helyi és fővárosi szinten.

2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2017-ben neki ítélték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját. Tavaly Budapesten Petőfi-díjat vehetett át Mircea Dinescuval együtt. Ez évben Kincses Előd „marosvásárhelyi jog- és szabadságharcos” kapta meg az Árpád fejedelem díjat, amit június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendezett Trianon-emlékesten vehetett át a budapesti Magyarságkutató Intézetben. Ekkorra már daganatos betegséggel diagnosztizálták.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Meddig tarhat ki a tűzszünet a Közel-Keleten?

Következő hír

Kis-Küküllő – a halott folyó

Related Posts
Total
0
Megosztás