A Lakiteleki Faluszépítő Egyesület és a Hungarikum Liget háromnapos megemlékezést szervez a Bács-Kiskun vármegyei nagyközségben, a magyarországi rendszerváltozás egyik emblematikus helyínszínén a nemzeti összetartozás napjához (június 4.) és a trianoni diktátumra (1920) való emlékezéshez kötődően.
2026. június 4-én, csütörtökön 15 órai kezdettel leleplezik Tőkés László református lelkész bronz mellszobrát a Hungarikum Ligetben, a Nemzeti Panteonban, ahol 2002 óta állítanak büsztöket a magyar nemzet kiemelkedő személyiségeinek, egyházi és világi jeleseinek egyaránt. Lantos Györgyi szobrászművész alkotása előtt szoboravató beszédet mond: Kókai Géza lakiteleki református lelkész, Felföldi Zoltán, a Lakiteleki Faluszépítő Egyesület elnöke, volt polgármester, Lezsák Sándor író, költő, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés volt elnöke. A közös imádsághoz csatlakozik Bagi Ferenc helybéli római katolikus plébános is. A megemlékezést levezeti Hágen Ádám, a Lakiteleki Népfőiskola munkatársa és a Kárpát-medencei értékfeltáró kutatások egyik főszervezője.
Az avatóünnepséget követően 18 órától a művelődési házban Tőkés László püspökkel beszélget Felföldi Zoltán a nemzeti összetartozásról, a trianoni sebek gyógyításáról, a magyarság jelenéről és jövőjéről egy fórum keretében.
Az ezt megelőző napon már testvértelepülési delegációk is érkeznek Lakitelekre, gyermekek és felnőtt kísérőik, például a délvidéki Bajmokról és Horgosról, illetve az erdélyi Gyergyókilyénfalváról. Számukra ismerkedési, ismeretszerzési és szórakoztató programok szerveznek a vendéglátok egészen június 5-én estig. Csütörtökön Tőkés László püspök és Kókai Géza lelkipásztor részt vesznek a Tiszakécskei Református Általános Iskola és Gimnázium Trianon-megemlékezésén, itt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke rövid beszédet is mond. Pénteken délelőtt a püspök rendhagyó történelemórát is tart a lakiteleki, valamint a testvértelepülésekről érkezett diákoknak, téma az erdélyi magyarság helyzete, valamint az 1989-es temesvári népfölkelés és a romániai diktatúra bukása.
A lakiteleki rendezvényeknek az interneten való beharangozására azon nyomban rárepült a magyarországi balliberális média és romániai nyúlványa, egyszerre támadva Tőkés Lászlót és Lezsák Sándort, előbbit a magyar nemzeti-polgári oldalhoz való lojalitása, utóbbi ismert antikommunista politikai magatartása miatt. Gúnyolták magának a szoboravatásnak a tényét, de ezenfelül hazugságokat, sőt rágalmakat is megfogalmaztak. Ezek egyike merő tudatlanságról és szakmai dilettantizmusról árulkodik: egymásra licitálva írták a sorosista dollármédia emberei, hogy Lezsák úgymond nemrég díjat kapott Tőkéstől, most „hálából” Tőkés kap szobrot Lezsáktól. Holott a kisvárdai Tőkés László Alapítványhoz – amely számos jeles személyiség mellett Lezsák Sándort is kitüntette – csupán névleges köze van a püspöknek, aki még csak nem is tagja a kuratóriumnak. Az alapítvány akkor jött létre 1989-ben a nyírségi kisvárosban, amikor Tőkés még temesvári lelkészként szállt szembe a diktatúrával. A romániai sorosista-szekus média pedig azon fanyalog, hogy Tőkés Lászlónak még életében szobrot állítanak, pedig hát azért sem érdemli meg, mert nemrég bírálta az egyik tiszás miniszter „beiktatási táncnak” nevezett gusztustalan rángatózását az Országház előtt, sőt mi több, a „náci” Toroczkai László országgyűlési képviselővel, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével együtt mutatkozott a nagyváradi premontrei rend és apátja védelmében kialakult demonstráción. De akadt olyan Amerikában „képzett” miskolci egyetemi tanár is, aki egy libernyák bulvárblogon „a református álpüspök-szerepben tetszelgő Tőkés Lászlón” köszörülte a gyűlölettől (hogy mást nem mondjunk) csöpögő nyelvét…
R. B. M.
