Emlékjel és országzászló hirdeti a magyar aranykor üzenetét – fogalmaz a sajtóhoz eljuttatott tájékoztatójában a Magyar Patrióták Közössége.
Adjon az Isten hűséget, hogy meg tudjuk becsülni múltunkat! – szólt az áldás és az üzenet a királydombi emlékjelavatáson múlt szombaton. A szépen faragott emlékjelet székely mesterek készítették, esővel, méltató szóval és gyermekkacagással megáldották, hogy mostantól azt hirdethesse: a Királydomb nemcsak egy pont a térképen, hanem a szuverén magyar nemzet iránytűje. (Ma Nagy-Budapest X. kerületében, Felsőrákoson, a Nagyicce, Pilisi és Dorogi utcák között található, a középkorban az országgyűlések és hadrakelések helyéül szolgált.)
Régi adósságunk volt – talán ez volt a rákosmezei Királydomb szombati emlékjelavatásán elhangzott beszédek egyik leginkább egybecsengő gondolata. Nem üzenete, sokkal inkább a megkönnyebbülés közös sóhaja. A Királydomb hat éve lett nemzeti emlékhely, emlékjelet pedig most, 2026. március 28-án kapott. Mindezek ugyanakkor üres tények maradnak, ahogyan lehetetlenség is felfogni elsőre, milyen jelentőségteljes, az ország sorsát formáló döntések születtek a Rákos mezején, a rendek országgyűlései alkalmával az elmúlt évszázadok során. A felavatási esemény valódi rangját és az emlékjel igazi jelentőségét ezért talán épp készítőik, vitéz Kelemen Levente és vitéz Bartos Zoltán, székely fafaragó és ácsmesterek üzenetén keresztül kezdhetjük megérteni.
Mivel a mesterek láthatóan éppúgy jól értenek a szófaragáshoz is, álljanak itt azok a gondolatok, amelyekkel az emlékjelet útjára bocsátották a háromszéki Nyújtódról: „Az általunk készített torony vagy emlékjel üzenetet is hordoz. Három erős oszlop látszik tartani az egész építményt. Erős alapon nyugvó, összeácsolt, kemény szerkezet, ami bármilyen terhet képes elviselni. Valahogy hasonlít a mi drága magyar nemzetünkre. A mi nemzetünknek is három erős tartóoszlopa van: Isten, haza és család. Gyökerei erősen kapaszkodnak a haza szent földjébe, derekának erejét az egymás felé épített hidak adják. Ezernyi összekapaszkodó kar, ami szilárddá és megbonthatatlanná teszi ezt a jobb sorsra érdemes nemzetet. És végül a tetőszerkezet, ami minden oszlopra egyformán nehezedik, de mégis megóvja az egészet bármilyen csapástól. Ha mi, mint egységes nemzet hasonlóak leszünk e toronyhoz, erős gyökerekkel, egymásba kapaszkodó karokkal, megoszthatatlan egységes akarattal, akkor olyan magasságokba emelhetjük a magyar hazát, ahol már nincs önös érdek, nincs gúnyhatár, és jöhet bármilyen veszedelem, nehézség, együtt képesek leszünk ellenállni.”
Isten óvja Magyarországot! – zárul a Magyar Patrióták Közössége közleménye.
