A rendszerváltozás után több mint három évtizeddel sem jutott nyugvópontra gróf czegei Wass Albert irodalmi-történelmi megítélése. A világháború után Amerikában letelepedett irodalmárt a kommunisták háborús bűnösként, népnyúzóként és antiszemitaként bélyegezték meg, holott csupán egy patrióta nemesember volt. Irodalmi munkássága, amelyet a szocialista kultúrhatalom nem győzött elhallgatni, ma kötelező tananyag, de csak Magyarországon. Wass Albert halálának huszonötödik évfordulójára immár a Budapest melletti Pécelen is utcanév (köz) őrzi emlékét.
Kórház köz. Mindeddig e név volt olvasható a Pécel központjában elterülő, a Kossuth térről nyíló kis utcácska tábláján. A Pest vármegyei településen immár ötödik esztendeje működő Wass Albert Társaság kezdeményezésére, hosszas tárgyalások eredményeképpen február 11-től a közterület immár az erdélyi irodalmár nevét viseli.
A társaság alapítója s egyben az utcanévcsere megálmodója szerint egy régóta húzódó folyamat végére került pont az aktussal. Becs József elmondta, hogy az előző városvezetés finoman fogalmazva sem állt az ügy mellé, a javaslatot különböző mondvacsinált indokokra hivatkozva minduntalan elvetették. 2018 tavaszán állították fel Pécelen azt – az író arcképét ábrázoló márványtáblával – a Wass Albert-emlékművet, amelyet az erdélyi, holtmarosi Bartha József református lelkész adományozott a városnak. Becs József elmondása szerint ekkor merült fel a hányatott sorsú erdélyi író nevét viselő közterület kialakításának az ötlete, amelyet hosszas egyeztetést követően sikerült elfogadtatni a jelenlegi városvezetéssel. A képviselő-testület végül egyhangú szavazással fogadta el a Wass Albert Társaság kezdeményezését – jegyezte meg az alapító, hozzátéve, hogy az önzetlen támogatásért köszönet illeti a Közösség Pécelért Egyesületet is.
Az 1908-ban született irodalmár „a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon” – írja róla a Wikipédia. Más forrásból: „Wass Albert egy, a kommunisták és a fasiszták által kisemmizett erdélyi nemes volt, aki a kommunizmus tombolása közben próbált meg magyar maradni.” A második világháborúban honvédtisztként szolgált, a visszavonuló magyar hadsereggel került nyugatra. A kommunista kolozsvári népbíróság 1946 tavaszán távollétében – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért” halálra ítélte egy koncepciós perben, amit máig nem sikerült semmissé tenni – az erdélyi magyar „érdekvédelem és közképviselet” gyalázatos mulasztása ez is –, pedig azóta műveinek egy része románul is megjelent, pozitív olvasói és kritikai fogadtatással.
Wass Albert helyét nem az aktuálpolitikai viták, hanem maga az életmű fogja eldönteni – állítja Takaró Mihály irodalomtörténész egy interjúban, aki majd beszédet is mond a péceli utcanévavató ünnepélyen. Ő közel egy évtizede tanítja az író munkásságát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. „Aki ismeri Wass Albert életművét, tudja, hogy egy nagyon finom egyensúlyrendszert teremtett a regényeiben. Elvetette a faj mentén való tipizálást, de mélységesen hitt a nemzetkarakterben” – hangsúlyozta Takaró Mihály, majd hozzátette: a mintegy hatvankötetes életmű egyenletesen magas színvonalú, 1940-ben Babits Mihály irodalmi Baumgarten-nagydíjat adott neki; Babits pedig távolról sem volt vádolható azzal, hogy a jobbos vagy a szélsőjobbos eszmékkel szimpatizált volna.
Az utcanévavatáshoz kötődő ünnepi rendezvényre gróf Czegei Wass Albert halálának huszonötödik évfordulója alkalmából, 2023. február 11-én 15 órakor a kerül sor Pécelen, a Kossuth tér 5. szám alatti Kúria Rendezvényház előtt. Takaró Mihály irodalomtörténész-tanár mellett Szűcs Lajos országgyűlési képviselő, valamint Dobre Ferenc a péceli Wass Albert Társaságtól, továbbá Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, illetve Szűcs Péter, a szervezet alelnöke mond beszédet. Az avatóhoz kapcsolódó kulturális műsor keretében Szűcs Lilla és a péceli Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola egykori tanulói versekkel készülnek, az ünnepélyes eseményhez illő dalokat pedig Ézsiás Péter, Fábián Zoltán, valamint Kalapács József adják elő.
