Két hónapja, november elején vált jogerőssé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bírósági bejegyzése, és azóta folyamatosan zajlik az új párt felépítése. Száz helyi szervezet hoztak létre, és amint az alakulási folyamaton túl lesznek, elkezdődik a felkészülés a jövő évi helyhatósági választásokra – írta a Székelyhon.ro.
Decemberben egymás után alakultak meg a helyi EMSZ-szervezetek Székelyföldön és Erdély más részein, de legfőképpen a Partiumban. Eddig mintegy száz ilyen szervezet jött létre – közölte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójából létrejött Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Mezei János.
Az építkezés első fázisában a korábbi két párt tagjaira alapoztak (az MPP inkább Székelyföldön, az EMNP főleg azon kívül tudott beágyazódni), de a megalakulás hírére már jelentkeztek új tagok is, akik jónak látták a fúzió megszületését, és csatlakoztak az EMSZ-hez. Az első száz helyi szervezet megalakulását továbbiak követik majd, januárban és februárban is folytatódik ez a folyamat azokon a településeken, ahol ez még nem történt meg. Ebben az időszakban ugyanakkor a területi és megyei szervezetek megalakítása is megtörténik, ezzel jön létre teljes jogi formájában az EMSZ – ismertette Mezei.
Elmondta: Hargita megyében és Háromszéken lesznek majd területi (széki) szervezetei az új pártnak, a többi megyében, például Kolozsban és Biharban csak megyei szervezeteket alakítanak. Amint ezzel elkészülnek, elkezdik a jövő évi helyhatósági választásokra történő felkészülést. Jelenleg nem gondolkodnak azon, hogy önállóan indulnának vagy indítanának jelölteket a szintén 2024-ben esedékes parlamenti, európai parlamenti, illetve államelnöki választáson, de minden szavazás előtt állást foglalnak majd, esetleg stratégiai partnerként vállalnak majd szerepet.
Az EMSZ országos vezetését Mezei János elnök mellett Csomortányi István elnökhelyettes, valamint Mosdóczi Vilmos, Sorbán Attila Örs és Toró T. Tibor alelnökök alkotják.
Mivel nem kérdezték, a pártelnök arra nem tért ki, hogy a jövő évi választásokig arra is fel kell készülniük, hogy a bukaresti koalíciós kormány egyszer csak megembereli magát és letér az alkotmányos mulasztás, a törvényszegés és a népfelség megcsúfolásának útjáról, kiírva végre azokat az időközi helyhatósági választásokat, amelyekkel egy-másfél éve adós. Jelenleg több mint félszáz romániai települési önkormányzatnak nincs választott polgármestere, sőt egy községben a képviselő-testület is rég feloszlott. A törvény 90 napot ad arra a kormányzatnak, hogy kiírja az időközi választásokat ezen esetekben, de a PSD–PNL–RMDSZ alkotta központi hatalom nem hajlandó rá, Brüsszelig pedig ez esetben sem hallatszik el a jogállamsértés hangja…
