Erősödött a magyar haderő, de vannak erősebbek a térségben

A baloldal 2010-es évekbeli kormányzása alatt teljesen leépült Magyar Honvédség visszanyerte ütőképességét, a térségben már kiemelt helyen van Magyarország a katonai erejét tekintve, amely évről évre egyre csak növekszik – írja a kormánypárti budapesti sajtó.

Beérni látszik a Magyar Honvédség 2016 óta tartó következetes fejlesztése, ugyanis a nemzetközi fórumokon is hitelesnek tekintett Global Firepower (GFP) 2024-es indexe szerint Közép-Európa egyik legerősebb hadereje. A vizsgált 150 országból Magyarország az 54. helyen áll, miközben olyan nemzeteket előz meg a térségben a haderejét tekintve, mint Szerbia, Ausztria, Szlovénia, Bulgária, Horvátország vagy Szlovákia. A régióban csak Csehország (46. hely) és Románia (47. hely) előzik meg a ma már tízmillió lakossal sem rendelkező Magyarországot. (Hivatalosan Csehországnak 10 és fél, Romániának 19 millió lakosa van.)

A GFP indexe alapján az Európai Unió katonailag legerősebb állama idén Olaszország, amelyet Franciaország, Németország, Spanyolország követnek, és már az ötödik helyen áll Lengyelország. Bármennyire is furcsa ezt látni, de a közösség tizedik legerősebb állama Csehország, előzve Romániát, Dániát és Finnországot. Magyarország a tizennegyedik helyen áll a 27-es rangsorban.

A Magyar Nemzet korábban arra a kérdésre kereste a választ, van-e értelme egyáltalán a rangsorolásnak a történelmi konfliktusok ismeretében. Elég csak a közelmúltba visszamenni: az egyöntetűen legerősebb haderejű országnak kikiáltott Amerikai Egyesült Államok csapatai kivonultak a Közel-Keletről, Irakból, Afganisztánból, de jó példa a második Oroszország konfliktusa a papíron sokkal gyengébb Ukrajnával szemben is.

A témában Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát kérdezték. „A GFP a készítők célja szerint egy olyan átfogó mutató, ami összehasonlíthatóvá teszi az egyes országoknak egy háború megvívásához rendelkezésre álló erőforrásait. Tehát nemcsak a katonai erő, illetve haditechnikai eszközök rendelkezésre állása szerepel benne, hanem az ország földrajzi adottságai (területe, rendelkezik-e tengerparttal), gazdasági mutatói (GDP, államadósság, ipari termelés) stb. is. Így már maga a megnevezés is kissé félrevezető, hiszen a „tűzerőnek” harci konnotációja van. Ez magából az index értékéből nem von le, viszont az átlagfelhasználót rögtön félrevezeti, különösképpen, ha nem néz rá a módszertani kérdésekre” – magyarázta a szakértő.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Rengeteg közpénzt vágnak zsebre az ellenzéki magyar minipártok

Következő hír

Nem bíznak a tüntetők a bukaresti kormányban

Related Posts
Total
0
Megosztás