António Costa, az Európai Tanács elnöke a közösségi médiában jelentette be, hogy az uniós vezetők lezárták az Ukrajna támogatásáról szóló vitát az október 1-jei koppenhágai EU-csúcson, a végső döntéseket pedig októberre halasztották – írja a Világgazdaság.
A legnagyobb feszültséget Costa és Ursula von der Leyen közös javaslata okozta, amely szerint módosítani kellene az uniós szabályokat, hogy az új csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez ne legyen szükség egyhangú döntésre, elegendő legyen a minősített többség. Ez gyakorlatilag kiiktatná a magyar vétót. Orbán Viktor azonnal ellenezte az ötletet, ám – a Politico értesülései szerint – nincs egyedül az álláspontjával.
A magyar miniszterelnök ismét határozottan szembement Brüsszellel és a háborúpárti táborral. Egy uniós tisztviselő így fogalmazott: „Senki sem akarja feladni a vétójogát, mert mindenkinek van valami, amit fontosnak tart megakadályozni.” A helyzet Orbán Viktor számára kedvező lehetőségeket nyithat: a görögök Törökország, a bolgárok Észak-Macedónia, a horvátok pedig Szerbia csatlakozása miatt tartanák fenn a vétót. Bár ezek az országok nyilvánosan nem állnak ki a magyar kormány mellett, álláspontjuk mégis erősítheti a miniszterelnök pozícióját az ukrán bővítéssel kapcsolatos vitában.
A csúcs másik kulcskérdése a befagyasztott orosz vagyon felhasználása volt. António Costa az X-en arról számolt be: „Megvitattuk a befagyasztott orosz eszközök jobb felhasználásának lehetőségét. A vitát a következő tanácsülésen folytatjuk.” Az Európai Bizottság tehát egyelőre nem tömheti ki Zelenszkijt és rezsimjét a mesés vagyonból.
A portugál szocialista politikus hozzátette: az Európai Unió 2022 februárja óta „nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is kiáll Ukrajna mellett”, és folytatja a támogatást „amíg igazságos és tartós béke nem születik”. Vagyis továbbra is számolatlanul ömlesztené a pénzt a diktatórikus Zelesznkij-rezsimbe.
A közös védelem kérdésében is született előrelépés: a tagállami vezetők támogatták az Európai Bizottság javaslatait, de világossá tették, hogy nagyobb beleszólást akarnak. Ezért a jövőben a 27 tagállam védelmi minisztere rendszeresen ülésezni fog az EU külpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallas-szal. A vita lényege, hogy az országok nem kívánják átengedni Brüsszelnek a teljes irányítást, és ragaszkodnak a nemzeti érdekek figyelembevételéhez.
Az októberi tanácsülésen tehát három kulcstéma kerül ismét napirendre: Ukrajna csatlakozási kérelme, az orosz vagyon felhasználása és a közös európai védelem kérdése. Orbán Viktor továbbra is hajthatatlannak tűnik a magyar érdekek képviseletében, és úgy tűnik, több tagország geopolitikai érdekei miatt most nem is marad teljesen egyedül a következő brüsszeli vitában.
Friss hír: Moszkva villámgyors államosításokkal válaszolhat, ha az EU valóban Ukrajna finanszírozására fordítja a befagyasztott orosz vagyonokat. Az Euractiv értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben tette lehetővé, hogy Oroszország villámgyorsan államosítsa és értékesítse a külföldi tulajdonban lévő oroszországi cégeket. Az új szabályok szerint a cégek előzetes értékbecslése mindössze tíz nap alatt lezajlik, az eladási folyamat pedig rekordgyorsasággal zárulhat le. A döntés hátterében az uniós vezetők spekulációi állnak, akik 140 milliárd eurónyi, Európában befagyasztott orosz vagyont egyszerűen odaadnának a korrupt, diktatórikus kijevi rezsimnek.
