Ferenc pápa húsvéthétfői halálával megkezdődött a kilencnapos gyászidőszak a római katolikus egyházban. Az egyházfő halálát egy nagyon pontos procedúra követi. Az új pápa megválasztására a konklávén kerül sor.
Miután kiállítják a halotti bizonyítványt, a pápa holttestét átszállítják az Apostoli Palotában található magánkápolnájába. Itt a hagyomány szerint az egyház részéről a camerlengo – azaz a bíboros kamarás – egy szertartás keretében megállapítja, majd bejelenti, hogy a pápa meghalt. A Szentszék vagyonának kezelője, azaz kamarása jelenleg Kevin Joseph Farrell, egy ír püspök, így Ferenc pápa halálát ő erősítette meg.
Ez úgy történt, hogy Farrell bíboros kamarás jelképesen meglátogatta a pápát, és háromszor hangosan kimondta az egyházfő nevét azért, hogy megpróbálja felébreszteni. Miután a camerlengo meggyőződött arról, hogy az egyházfő valóban eltávozott, a pápa halála utáni protokoll életbe lépett.
A kamarás bíboros először is megsemmisítette a hivatalos pápai dokumentumok pecsétjeként szolgáló pecsétgyűrűt, azt elkerülendő, hogy a katolikus vezető halála után valaki rendeleteket hozzon a nevében, majd elrendelte a pápai lakosztályok lezárását. Farrell püspök ezután tájékoztatta a bíborosi kollégiumot – a katolikus egyház magas rangú tisztviselőiből álló vezető testületét –, hogy a pápa meghalt. Végül a Vatikán egy médiának küldött közlemény formájában bejelentette a halálhírt a világnak is. Azt mondta: „A bölcsesség a miénk.” Mint fogalmazott: „Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte.”
A pápa halála automatikusan 9 napos gyászperiódust indít el a római katolikus egyházban, és ezzel egy időben Olaszország is nemzeti gyászidőszakot rendel el. Ez az úgynevezett novendiale, amely egyébként eredetileg egy ókori római, pogány szokás volt. Eközben a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakába lép, mialatt az egyház irányítását átmenetileg a bíborosi kollégium látja el – bár az új pápa megválasztásáig a bíborosok nem hozhatnak fontos döntéseket.
Az egyházfő holttestét a temetés előtt a Szent Péter-bazilikában helyezik közszemlére, ahova az elkövetkezendő napokban hívek százezrei, köztük a világ vezetői látogatnak el azért, hogy leróják kegyeletüket. Ferenc pápa egyik intézkedése volt, hogy sokkal visszafogottabbra formálta a pápai temetkezést. A múltban az elhunyt egyházfő testét egy magas és díszes ravatalra – temetési állványra – helyezték. Az argentin pápát (polgári nevén Jorge Mario Bergoglio) azonban már csak egy nyitott koporsóban helyezik majd el a Szent Péter-bazilikában, eközben itt és az egész katolikus világban is naponta gyászmiséket tartanak. A pápát 6-7 nap után szokás eltemetni.
A sokat betegeskedő katolikus egyházfő készült a halálra, és ebben is külön utakon járt. Lemondott arról az évszázados gyakorlatról, amely szerint a néhai pápát három egymásba nyíló, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsóban temetik el. A Vatikán 2024-es közlése szerint az egyházfő úgy döntött, hogy egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban szeretne végső nyughelyére kerülni. Azt is bejelentette, hogy több mint egy évszázad után ő lesz az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el: a Szent Péter-bazilika helyett a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezik majd végső nyugalomra – ott, ahol az egyházfő minden külföldi útja előtt imádkozott.
Róma püspökeit eddig a Szent Péter-bazilika alatti kriptákban temették el. Csaknem száz pápa nyugszik itt, a vatikáni katakombákban található temetkezési helyen, köztük XVI. Benedek, Ferenc elődje, aki 2013-ban lemondott a tisztségről, és egészen 2022-ig élt.
A pápa temetése után két-három héttel a bíborosi kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata. Elméletileg a pápai tisztség betöltésére bármely megkeresztelt férfi alkalmas, azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját. A szavazás első napján a Sixtus-kápolnát lezárják, és a római katolikus egyház bíborosain és a konklávét lebonyolító személyzeten kívül senki sem léphet be. A bíborosok közül csak néhányan kommunikálhatnak a médiával, azt is csak a konklávé beleegyezésével.
A konklávén nem a teljes, 252 tagot számláló kollégium, csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. A szavazás titkos, a részvevők az általuk támogatott jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd azt a bazilika oltárán lévő kehelybe helyezik. Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulót tartanak. Egy nap akár négy forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. Egy 13. századi konklávé körülbelül három évig tartott, míg egy másik a 18. században négy hónapig.
Miután a szavazólapokat megszámolták, azokat egy kályhában elégetik. Egy másik kályhában eközben egy kéményen keresztül füstjelzést küldenek a külvilág felé. A feketére színezett füst azt jelenti, hogy a konklávé nem választott új pápát, a fehér füst azt jelenti, hogy igen. Az új egyházfő megválasztását a fehér füst felszállása után nem sokkal a bíborosi kollégium egy képviselője jelenti be hivatalosan. A Szentszék küldöttje latinul szól a több ezer összegyűlt hívőhöz, amely így hangzik: „Habemus papam” – azaz „van pápánk”.
Ezután az új pápa, miután választott egy pápai nevet (általában egy katolikus szent vagy egy előd tiszteletére), és felöltötte a fehér reverendát, kilép az erkélyre, hogy elmondja első beszédét a nyilvánosságnak. És ezzel a katolikus egyháznak új vezetője van.
A magyarországi római katolikus egyházat vezető Erdő Péter bíboros egyike annak az öt főpapnak, aki Ferenc pápa után elfoglalhatja Róma püspökének trónját. A többiek: Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek), Pietro Parolin (Olaszország), Peter Turkson (Ghána), Angelo Scola (Olaszország). Legalábbis a média és a fogadóirodák esélylatolgatása alapján…
