A 2004. decemberi népszavazásra emlékezett Potápi Árpád János és Szili Katalin. Tizenkilenc évvel ezelőtt hárommillióan szavaztak, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás.
2024 az együttműködő nemzet éve lesz – mondta Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.
Potápi Árpád János rámutatott, az a baloldal, amely a népszavazás előtt „a nemzetrészek közti uszítást végrehajtotta‟ és akkor a magyar társadalmat „megvezette‟, ma is a parlamentben ül, képviselői az ellenzék fő erői. Hozzátette, bár ez velünk élő történelem, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy „ez az erő még egyszer ne kerüljön hatalomra‟, mert ugyanazokat a bűnöket elkövetnék – írja az MTI az M1 műsorát szemlézve.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy „hazaárulás‟ volt lemondani a magyarság egyharmadáról. A 2004. decemberi népszavazáson 3 millióan vettek részt, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég, ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás – emlékeztetett. Az érintett határon túliak árulásnak élték meg, hogy Magyarország, sőt a magyarországi magyarok „megtagadták‟ őket – húzta alá.
„Hiába kért bocsánatot később többször is az MSZP, a baloldalt Gyurcsány Ferenc vezeti, aki azóta is a határon túli magyarság ellen kampányol, uszít. Semmit nem változott ebben a véleményük‟ – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: azok a magyar emberek, akik a határon túl élnek, nem önszántukból kerültek ilyen helyzetbe. 2010 után ez megváltozott, felállították azt az intézményrendszert, amiben a nemzetpolitika kormányszinten tud dolgozni – hangsúlyozta. Elmondta, hogy az utóbbi időben hálózatokat építenek a média, a vállalkozók, a pedagógusok, az önkormányzatok között és a sportban is. A nemzeti összetartozás érzése sokkal erősebb, mint bármikor Trianon óta – fogalmazott.
A Magyar Állandó Értekezlet novemberben arról döntött, hogy a következő tematikus év, 2024 az „együttműködő nemzet éve‟ legyen. Ezzel, mint hangsúlyozta, tovább folytatják azt a „jól kiszámítható‟ nemzetpolitikát, amely eddig is jellemezte a kormányt: Idézet ahogy a határon túli magyarság számíthat ránk, mi is számítunk rájuk – hangoztatta Potápi Árpád János.
Szili Katalin: a sebhely örökre emlékeztet az árulásra
Akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok vagy azok örökösei, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel. „Minden év december 5-én az a 2004-es szégyenteljes nap villan fel újra és újra, amikor az akkori politikai uralkodó osztály (baloldalinak nem nevezném) megtagadta, hogy elszakított nemzettársaink hozzánk is tartozhassanak. Meg lehet-e ezt bocsátani? Voltunk néhányan, akik tiltakoztunk e védhetetlen álláspont ellen. De a neoliberális gőg már akkor is mindent megtett azért, hogy a gyűlölet magvát elültetve, a végletekig élezze az ellentétet magyar és magyar között‟ – írta Szili Katalin. Hozzátette: ma már világosan látható, hogy a világrendszer változása során miként értékelődik fel a nemzeti érdekek képviselete, és milyen fontos szuverenitásunk védelme.
Szili Katalin hangsúlyozta, az elmúlt 13 esztendő nemzetpolitikai lépései erősítik az összetartozást: a 2010-ben született jogszabályok, a magyar–magyar párbeszéd intézményeinek helyreállítása gyógyítja ugyan a 19 éve kapott sebet, de a sebhely örökre emlékeztet az árulásra.
A főtanácsadó szerint a mostani ellenzék túlnyomó többsége a mai napig „egy gyékényen árul‟ a nemzettagadók figuráival; politikájuk középpontjában ma nem külhoni közösségeink megtagadása, hanem a haza kiárusítása áll. Ez sem kevésbé veszélyes, ők sem mások, mint a 2004-es neoliberális gőg örökösei – emelte ki Szili Katalin. „Ez a szomorú nap a szégyenteljes népszavazásra emlékeztet, és cselekvésre késztet. Ellenállásunkat itt és most a nemzeti konzultációban való részvétellel tudjuk a leghatározottabban kifejezni!” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.
