Kanyarójárványt hirdetett kedden a bukaresti egészségügyi minisztériuma megbetegedések számának aggasztó növekedése miatt, abban a reményben, hogy ezáltal lehetővé válik a 9-11 hónapos csecsemők beoltása, illetve a pótoltások beadását azoknak, akik valamilyen okból nem kapták meg a vakcinát. Az elharapódzó oltásellenesség ugyanis a harmadik világba taszítja Romániát a fertőző betegségek terén.
Huszonkilenc megyében csaknem 2000 kanyarós megbetegedést jelentettek eddig, és sok gyermek kórházi kezelésre szorul. A minisztérium ugyanakkor tájékoztató kampányt indít az oltási programról a családorvosok bevonásával.
A kanyaró egy rendkívül fertőző betegség, amely gyorsan terjed, főleg az oltatlan gyermekek körében, és súlyos szövődményeket okozhat. A kanyaró elleni átoltottság folyamatosan csökkent Romániában az elmúlt tíz évben, a védőoltás első dózisát tekintve ez 78, a második dózist tekintve 62 százalékos – közölte a szaktárca.
A kanyaró (latinul morbilli, románul rujeolă, pojar) egy vírus (Morbillivirus hominis) által okozott, veszélyes emberi megbetegedés. Habár népiesen vörös himlőként is emlegetik, nincs köze a rózsahimlőhöz (rubeola), a bárányhimlőhöz (varicella) vagy a fekete himlőhöz (variola). A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán cseresznyepiros foltok,az úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A kanyaró súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.
