Az elmúlt években a hatodik kontinens Antarktisz egyes részei valósággal virágba borultak, ami sok szakértőt aggodalommal tölt el. Nagyon úgy tűnik, hogy a Déli-sarkon a növények térhódítása összefüggésben állhat az éghajlatváltozással. A kontinens arculata a közeljövőben teljesen megváltozhat, aminek drámai hatásai lesznek.
A zord körülmények miatt az Antarktiszon mindössze két őshonos virágos növényfaj él: az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) és az felemásvirágú szegfű (Colobanthus quitensis).
Az olaszországi Insubria Egyetem tudósai tavaly publikáltak egy tanulmányt, amelyben 2009 és 2019 között vizsgálták a két növényt a Déli Orkney-szigetekhez tartozó Signy-szigeten, amely az Antarktisz része, lévén a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térségben. A sziget fontos fészkelőhely számos tengeri madár számára,1947 óta működik itt a biológiai kutatóállomás. Amikor a tudósok összehasonlították a megfigyeléseket az előző 50 évben végzett felmérésekkel, kiderült: az említett két növény populációja az utóbbi évtizedben robbanásszerűen nőtt. A növényborítottság az elmúlt tíz év alatt annyit nőtt, mint az azt megelőző ötven évben összesen. Ráadásul ez a növekedési ütem szorosan összefügg az Antarktiszon 2012 nyara óta észlelt emelkedő léghőmérséklettel.
Bár úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás miatt borítja virágtakaró az Antarktiszt, a kutatók azt is felfedezték, hogy a Signy-szigeten drámai mértékben csökkent a fókák száma, amelyek rendszeresen letapossák a növényeket, és így befolyásolják azok növekedését. Kevesebb fóka, több növény.
A hőmérséklet további emelkedésével a tendencia várhatóan folytatódni fog. 2022 márciusában a Kelet-Antarktiszt eddig példátlan hőhullám sújtotta. A legújabb kutatások szerint ez a hónap az éghajlatváltozás miatt vált 2 Celsius-fokkal melegebbé. Annyira meleg volt, hogy a sarkvidéken dolgozó kutatók rövidnadrágot vettek fel, sőt, még a pólójuktól is megszabadultak, hogy napozzanak.
Az évszázad végére az Antarktiszon a hőhullámok a klímaváltozás következtében további 5-6 Celsius-fokkal emelkedhetnek, ami pusztító változásokat hozhat a kontinensre. És egyelőre nem tudni, ez milyen hatással lehet a világóceánra és az egész Földre.
(Címkép: a Signy-szigeti kutatóállomás)
