A V4-ek vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, de szerdán így is megkapta az Európai Unió Tanácsában a szükséges szavazati többséget a menekültügyi és migrációs paktum utolsó, még hiányzó láncszeme, a válsághelyzetekre vonatkozó rendelet, amelynek egyik választható formája lehet a menedékkérők elosztása – írta a Szabad Európa. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven (az el nem fogadott európai alkotmányban már az utóbbi néven szerepel).
Magyarország és Lengyelország szavazott csak a migrációs válsághelyzetek kezelésére vonatkozó rendelet közös tanácsi álláspontja ellen, míg a V4-es csoportosulás másik két tagja, Csehország és Szlovákia tartózkodott. Mivel a tagállamok a szerződésben rögzített szabályokkal összhangban minősített többséggel döntöttek, a nagy többség – amely immár magában foglalta az újabb előnyöket kiharcoló Olaszországot is – ezúttal is túllépett a magyar és a lengyel kormány fenntartásain.
A közös tanácsi álláspont elfogadása azt jelenti, hogy a tanács, a bizottság és az Európai Parlament részvételével rövidesen megkezdődhetnek az egyeztetések az új szabályozásról, amely megkísérel úrrá lenni a 2015-öshöz hasonló migrációs és menekülthullámokon, ha egyes tagállamok elviselhetetlen nyomás alá kerülnek. Optimális esetben még ez év végéig megszülethet a megállapodás az átfogó, tíz jogalkotási javaslatból álló csomagról, de legkésőbb jövő év elején, még a júniusi európai választások előtt.
A válsághelyzeti (más fordítás szerint veszélyhelyzeti) rendelet tanácsi verziója menekültügyi krízishelyzetekben lehetőséget biztosít a tagállamok számára – bizonyos mértékig tehermentesítve őket nagy nyomás idején –, hogy eltérjenek a fő szabályoktól a menekültügyi kérelmek regisztrációja során vagy a menekültügyi határrendészeti eljárás lebonyolításában. Az érintett országok segítségért fordulhatnának más tagállamokhoz és az EU-hoz is. Válsághelyzetben vagy vis major esetén a tagállamok különleges menekültügyi és visszaküldési intézkedéseket léptethetnének hatályba.
Egy migrációs válsággal szembenéző ország szolidaritási hozzájárulásért fordulhat más EU-tagállamokhoz. A szolidaritás három formát ölthetne, ezek a következők:
– A menedékkérők vagy nemzetközi oltalomra jogosultak áthelyezése a válsághelyzetben lévő tagállamból a hozzájáruló tagállamba.
– Úgynevezett felelősségmegosztás keretében a támogatást nyújtó tagország magára vállalhatná a menedékjogi kérelmek elbírálását, könnyítve a nyomás alá kerülő partner terhein.
– Pénzügyi hozzájárulás vagy más szolidaritási intézkedések.
A migránsok kvóták szerinti elosztására Magyarország továbbra is nemet mond, és így tett most is, a migrációs válsághelyzettel foglalkozó rendelet szerdai brüsszeli szavazásánál – reagált a döntésre a budapesti Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. „A mai napon Brüsszel egy újabb migrációpárti jogalkotási lépést erőltetett át az EU-s állandó képviselők bizottságában, és ez az újabb úgynevezett krízisrendelet a migrációs paktum utolsó eleme” – közölte Rétvári Bence, majd hozzátette, hogy Magyarország és Lengyelország nemmel szavazott, Szlovákia, Ausztria és Csehország tartózkodott, de a kérdésnél áttértek a minőségi többségi döntéshozatalra, amellyel az unió szembement a saját döntésével, miszerint minden migrációs kérdést konszenzussal hoz meg.
