Egy Hegedűs Dániel nevű fickó, akit egyesek politológusnak, mások elemzőnek, de a legtöbben közönséges ügynöknek tartanak, egy angol nyelvű agymenést tett közzé Európában (ahol egyébként Daniel Hegedüs néven publikál), amit aztán a Hvg.hu nevű budapesti balliberális portál szemlézett Öt lehetséges végkimenetele van a magyarországi választásoknak címmel.
Hegedűs Dániel, akit hol a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyetteseként, hol egy amerikai NGO regionális vezetőjeként adnak el a gyanútlan átlagembereknek, elsőként nyilván azt a lehetőséget vázolta a németországi agymosoda folyóiratában, hogy az ellenzék stabil parlamenti többséget szerez április 12-én. Függetlenül attól, hogy úgymond „a pálya a Fidesznek lejt”, hiszen „Magyarországon nagy az elégedetlenség”. Már eleve abból indul ki a „független elemző”, hogy a választásokon „egyenlőtlen feltételek” mellett kell megmérkőznie a jelenlegi polgári-nemzeti kormányzat miatt a Tisza nevű konglomerátumnak, ezért 3-4 százalékkal többet kell elérnie a Fidesz-KDNP-nél. Ezzel azt sugallja, hogy ennyit már nem tudna „elcsalni” a voksok számlálásánál a „hatalom”.
Hegedűs tovább megy: az ellenzék győzelmének feltétele szerinte az, hogy a választás nagyjából tisztességes legyen és ne változzanak lényegesen a választói szándékok a hátralévő időben. Továbbá ne következzen be semmiféle éles fordulat az ukrajnai háborúban, ami kihatna a kampányra. A Tisza ereje attól függ majd, hogy mekkora előnnyel győz, illetve hogy bejut-e a Parlamentbe a „szélsőjobbos” Mi Hazánk. A megmondóember szerint Magyar Péterék sikere az egyetlen esély arra, hogy megújuljon a magyar kül- és Európa-politika.
A második opció, hogy patthelyzet áll elő az Országgyűlésben, noha az ellenzék kerekedik felül. Ez esetben elméletileg elképzelhető egy kisebbségi Tisza-kormány, de nem valószínű. Ha a Mi Hazánk Mozgalom eléri az ötszázalékos küszöböt – írja Hegedűs, miközben a párt már 8 százalék fölött jár, a bejutási küszön pedig 5 percent –, Orbánéknak van esélyük, hogy koalíciót hozzanak létre, illetve elérjék, hogy a Mi Hazánk kívülről támogassa őket. A kormányfő bőven megkaphatja az államfőtől a felhatalmazást, hogy maradjon hatalmon. De a tárgyalások cseppet sem ígérkeznek könnyűnek, mivel a kisebbségi erő igen jó alkupozíciót élvezhet. Ugyanakkor nem várható, hogy az összefogás kitöltse a ciklus négy évét. Ha a Tisza meggyengül ellenzékben, akkor a másik két vetélytársa kapva kap az idő előtti választások lehetőségén. A helyzet instabil lenne, fokozódna a „nacionalista retorika” és kiéleződne a feszültség az EU-val, illetve Ukrajnával.
A harmadik hegedűsi lehetőség már túlmegy az elemzői latolgatáson: az első elcsalt választás történne az Unióban, amit azért nem lehet kizárni a „berlini látnok” szerint, mivel a rezsim és a hozzá kapcsolódó oligarchák nem csupán a hatalmat veszíthetik el, de bíróság elé is kerülhetnek. „Ezért biztosra lehet venni, hogy a választás tisztességtelen lesz.” Orbán számára az a kérdés, hogy kikaphat-e, mert akkor esetleg később visszatérhet, vagy inkább ragaszkodjon tíz körömmel a hatalomhoz, mivel különben vége a politikai karrierjének.
Elnézve, hogy milyen mértékben ejtette túszul az országot és milyen, „mélyállami” szerkezetet hozott létre, inkább az első változat tételezhető fel. De a másikat sem lehet kizárni. Ezért számolni lehet választási visszaélésekkel, illetve olyan szintű manipulációkkal a közösségi médiában, mint amely – orosz közreműködéssel – alapvetően kihatott a román elnökválasztás első fordulójára. Efelé tereli Orbánt, hogy Brüsszel alighanem még ilyen körülmények között sem tudja felfüggeszteni a magyarok szavazati jogát. (Az oroszveszéllyel való riogatást és a román példát nem hagyhatta ki Dániel…)
A negyedik lehetőség – folytatódik a konfabulálás – az alkotmányos puccs, ami kétféleképpen lehetséges. Az egyik, hogy a Fidesz félelnöki rendszert hoz létre, akár pár héttel április 12-e előtt. Ez a megoldás semlegesítené a Tisza győzelmét. De az is elképzelhető, hogy elhalasztják a választást, amíg a kormánypárt össze nem szedi magát. A másik, hogy hamis zászló alatt végrehajtott szabotázsakció miatt kihirdetik a rendkívüli állapotot. Ám mindkettő erősen kockázatos és alighanem erős lakossági ellenállásba ütközne.
Az ötödik forgatókönyv, hogy az utolsó pillanatban összeomlik az ellenzéki hadjárat és a Fidesz fut be elsőként. Két feltétel szükséges hozzá. Az egyik, hogy Fidesznek el kell terelnie a figyelmet a kormányzás minőségéről és hatalmas korrupció következményeiről. A másik, hogy kudarcba fulladjon a Tisza kampánya. Ha az az alternatíva jön be, Orbán még kellemetlenebb tárgyalófél lenne az EU, illetve Kijev számára.
A magyar választás abból a szempontból is jelentősnek ígérkezik, hogy befolyásolja az Unió geopolitikai állapotát. Ezért az európai politikusoknak úgy kell tekinteniük, hogy az eredmény döntő lesz a stratégiai összefogás és Ukrajna támogatása szempontjából – mutat rá Hegedűs Dániel.
Csoda, hogy a „szakértő” egyáltalán számolt a Fidesz-KDNP győzelmével, de persze ezt óriási „létveszélynek” állítja be. Nyilván a nemzetközi neomarxista balliberális klikkekre nézve…
De ki is ez a Hegedűs Dániel? A budapesti Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a nyomásgyakorló globalista hálózat kulcsembere, aki arra is képes volt, hogy 2025 szeptemberében Washingtonban járva az amerikai kongresszus Tom Lantos Emberi Jogi Bizottságának ülésén azt kérte, hogy az USA törvényhozása ítélje el Magyarországot a politikai nyomásgyakorló szervezetek tevékenységének átláthatóságát biztosító törvényjavaslat miatt.
Továbbá azért is lobbizott, hogy a törvényhozás kényszerítse ki a külügyminisztériumtól, hogy az Amerikai Egyesült Államok állítsa vissza a politikai nyomásgyakorló szervezetek támogatását Magyarországon. Mindemellett felszólította a kongresszus tagjait, hogy azoknak a magyar országgyűlési képviselőknek a szankcionálását, akik támogatják a politikai nyomásgyakorló szervezetek ellen fellépő törvények meghozatalát.
Hegedűs a The German Marshall Fund of The United States (GMF) Közép-Európáért felelős regionális igazgatójaként is fel-fellép, ennek az „alapítványnak” a létrehozását még 1972-ben jelentette be Willy Brandt volt NSZK-államfő a Harvard Egyetemen, a második világháború utáni újraépítést segítő amerikai program, a Marshall-segély elindulásának huszonötödik évfordulóján. A washingtoni központú, de berlini, belgrádi és bukaresti irodával is bíró szervezet mögött ma az amerikai balliberálisok (az Demokrata Párt) és tengerentúli zsidó körök állnak, köztük a magyar származásúnak mondott tőzsdespekulással, George Sorossal. A GMF-nek nagy támogatója és ösztönzője a balliberális vezetésű Európai Bizottság is. A berlini székhelyű szervezet, amely a globális politikai nyomásgyakorló hálózat európai koordinációs központja, 2023–2024-ben összesen 4,5 millió dollárnyi USAID-támogatást osztott ki különféle programjaiban, ebből 1,5 millió dollárnyit Magyarországon. A GMF programjából kapott pénzt többek között a 2022-es választásra szerveződött aktivistacsoport, a politikai szélhámos Márki-Zay Péterhez köthető Számoljuk Együtt Mozgalom is.
Hegedűs, a külföldi pénzből eltartott hálózati szereplő, mielőtt 2019-ben a GMF-hez csatlakozott, más, német és amerikai titkosszolgálatokhoz köthető szervezeteknél dolgozott. Gyakran szerepel a magyar nyilvánosságban, a Hvg.hu-n indított cikksorozatában azt ecsetelte, hogy az ellenzék hatalomra jutása esetén az új budapesti kormánynak hogyan kell lebontania a nemzeti szuverenitást és hogyan kell megfelelnie a globális hálózat elvárásainak.
Ez az ember egyik kulcsfigurája annak a folyamatnak, amit Deutsch Tamás Európai parlamenti képviselő így jellemzett: külföldi titkosszolgálatok, politikai aktivistaként működő médiamunkások, civil szervezetek és az ellenzéki Tisza Párt összehangolt akciót hajthatnak végre a magyar választási kampány befolyásolása érdekében.
A közösségi médiában már többen feltették a kérdést Hegedűs kapcsán: ez az alak miért van még szabadlábon? Nincs semmi következménye a tevékenységének? Az ilyet miért nem nyilvánítják a hatóságok hazaárulónak hivatalosan is, hogy ha Magyarország területére lép, akkor le lehessen tartóztatni?
