Már nem csupán az ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys) és az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) terjedése miatt kell aggódnunk. A közelmúltban egy másik poloskafaj is megjelent Közép-Európában, a kétfoltos címerespoloska (Perillus bioculatus), amelyet szándékosan terjesztettek több országban is, gondolván, a rovar hasznos lehet a krumplibogár ellen…
Nyáron főként a szabadban, telente pedig már a lakásokban is egyre gyakrabban találkozunk növénykárosító poloskákkal, amelyek a kártétel mellett még meglehetősen kellemetlen szagokat is képesek produkálni. Az utóbbi években főként az ázsiai márványpoloska került reflektorfénybe, ám tavaly egy másik poloskafaj magyarországi felbukkanásáról is beszámoltak a kutatók, amelyet ráadásul szándékosan terjesztettek el Európa számos országában. Az invazív rovar szaporodása egyelőre megállíthatatlannak tűnik, de vannak ígéretes kutatások, amelyek megfékezhetik.
Az új invazív rovar egy olyan poloska, amelyet eredetileg növényvédelmi célból terjesztettek el Európában. Magyarországon például 2023 októberében fedezték fel először a kétfoltos címerespoloskát. Ez egy Észak-Amerikából származó ragadozó faj, és a burgonyabogár lárvája a fő zsákmánya. Mivel hatékonynak gondolták a kártevő elleni védekezésben, több országban is próbálták meghonosítani Európában. E próbálkozások sikertelennek bizonyultak, azonban a faj túlélése és természetes terjedése mostanra igazolódott. Egy 2024 márciusában indított, lakossági részvétellel zajló felmérés keretében több mint 30 megfigyelést jelentettek, vagyis úgy tűnik, a poloskafaj nagyon gyorsan terjed Magyarország területén.
Ráadásul a kutatás során kiderült, hogy a kétfoltos címerespoloska nemcsak a krumplibogarakat (az ún. kolorádót) habzsolja, hanem más rovarfajokat is elkezdett fogyasztani, például a káposztalepke hernyójára is ráfanyalodott. Ez az ún. „étrendi eltolódás” segítheti a faj túlélését és terjedését Európában, ám egyszersmind veszélyt is jelenthet, mert célkeresztjébe kerülhetnek hasznos őshonos rovarfajok is.
A szakértők modellek segítségével azt feltételezik, hogy a faj tovább fog terjedni kontinensünkön, és különösen az olyan területeken válhat gyakorivá, amelyek hasonlóak a jelenlegi élőhelyeihez; ilyen térségek például a Kárpátok lábai vagy az Alpoktól keletre eső területek. Nagy kérdés, hogy a kétfoltos címerespoloska milyen hatással lesz az európai rovarfaunára, különösen a természetvédelmi szempontból fontos fajokra. Kétségtelen, hogy európai terjedését segíti a klímaváltozás, illetve a globális áruforgalom, de a jövő ebben az esetben is megjósolhatatlan. Állítólag a szakértőknek szerencsére vannak ötleteik a védekezésre, a speciális rovarcsapdák például hatékonyak lehetnek az új invazív poloskafaj ellen, de több más ígéretes kutatás is zajlik, amelyek akadályozhatják a rovar meghonosodását kontinensünkön.
