Az Orbán-kormány arról döntött, kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (The International Criminal Court – ICC), közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel. Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően a kormány még aznap kezdeményezi.
Az ICC korábban háborús bűncselekmények miatt letartóztatási parancsot adott ki a gázai népirtást elkövető zsidó állam kormányfője, Bibi Netanjahu, illetve volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen. Magyarországnak ennek megfelelően őrizetbe kellett volna vennie Netanjahut, amikor tegnap betette a lábát Budapestre, ahol egész héten tartózkodni fog, s ahol a legmagasabb körökben nagy alázattal fogadták.
Az ICC-ből való kilépés viszont a bejelentéstől számított egy évet vesz igénybe. Ezzel kapcsolatban reagált a szóvivő a BBC-nek. „A bíróság emlékeztet arra, hogy Magyarországnak továbbra is kötelessége együttműködni a Nemzetközi Büntetőbírósággal” – mondta Fad El-Abdullah, a hágai nemzetközi törvényszék szóvivője.
A Nemzetközi Büntetőbíróság egy 2002-ben alakult állandó bíróság, amely a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonását tűzte ki célul. Az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására azonban csak 2017 óta van hatásköre. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja, 2024-ben 125 állam volt a szervezet tagja. A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze az 1945-ben alakult Nemzetközi Bírósággal (International Court of Justice – ICJ), amelynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van, és ugyancsak a hollandiai Hágában van a székhelye. Ez az ENSZ-nek egy szerve, amely az államok közötti vitákkal foglalkozik, miközben az ICC hatáskörébe nem államok közötti nézeteltérések, hanem az egyéni büntetőjogi felelősségek tartoznak.
