Hazakerült Werbőczy István Tripartituma

Kárpátalja megannyi magyarlakta településéhez köthető olyan történelmi emlék, amelyre méltán lehetnek büszkék az ottani magyarok, nemkülönben az egész nemzet. Így például a Tripartitum (Hármaskönyv) néven ismeretes gyűjteményre, melyet a Verbőcről (Beregszászi járás) származó, országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani Alsópetényben (Nógrád vármegye, Rétsági járás), és 1514-ben fejezett be.

A Hármaskönyv elsőként 1517-ben jelent meg nyomtatásban, legelső, magyar nyelvű fordítása pedig 1565-ben látott napvilágot. Werbőczy István többszáz évvel ezelőtt alkotott nagy művének egyik példánya Korinek László jogászprofesszor jóvoltából, Bacskai József ungvári magyar főkonzul közbenjárásának köszönhetően október 6-án hazatért a ma Ukrajnához tartozó Verbőcre. Ünnepélyes átadására a helybéli református templomban került sor.

Az esemény istentisztelettel vette kezdetét, melyen elsőként Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese szólt az egybegyűltekhez, majd pedig Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Prédikációjában emlékeztetett, hogy ma sok mindenért meg kell küzdenünk: a katonák a fronton a szülőföldjükért, a helyben maradt férfiak a megélhetésért, az édesanyák pedig családjuk összetartásáért harcolnak. A hitért való küzdelemről sokszor megfeledkezünk, éppen ezért szükség van a biztatásra, az intésre. „Vészterhes időket élünk, olyan időket, amikor mindenki ingerlékeny, türelmünk egyre csak fogy, sokkal lobbanékonyabbak, érzékenyebbek vagyunk. Amikor indulatjaink elhatalmasodnak rajtunk és elfordulunk az Úrtól, akkor utat adunk a gonosznak. Aki viszont Istenre bízza magát, az végül rádöbben, van elég ereje ahhoz, hogy szembenézzen a nehézségekkel. A hitünk az, ami meg tud tartani bennünket. Hiúság, birtoklásvágy, teljesítmény – ezekkel tette próbára a gonosz Jézust a pusztában, de mi, ma élő emberek is ugyanezekkel a kísértésekkel nézünk szembe a mindennapok során. Isten megadta számunkra a szabad döntés jogát, nekünk pedig követnünk kell őt és a mai modern világban küzdenünk kell a hitünkért. A hitért való harc pedig imádsággal kezdődik. Bizonyságot kell tennünk hitünkről és példamutató életet kell élnünk, hogy mi is részesüljünk majd az élet koronájában” – fogalmazott Zán Fábián Sándor.

Ezt követően az esperes emlékezett meg Werbőczy Istvánról, aki korának kiemelkedő személyisége volt. „Hitéhez ragaszkodó férfi volt, aki híres reformátorunkkal, Luther Mártonnal is vitázott a wormsi birodalmi gyűlésen. Mindkét személynek fontos volt nemzete. Míg Luther szentírást fordított, hogy Isten törvénye az emberi szívekben legyen, addig Werbőczy törvénykönyvet írt, hogy népe jogbiztonságban lehessen” – fogalmazott Kolozsy András.

Korinek László jogászprofesszor betegség miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen, az ő üdvözletét Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának munkatársa tolmácsolta. „Werbőczy István, hasonlóan nehéz időkben, mint a mai, úgy döntött, hogy a fenyegető veszedelem – akkor éppen a törökök – ellen csak egy egységes, jogelveket és joggyakorlatot követő nemzet képes helytállni, fennmaradni. Nagyszerű, évszázadokon át alkalmazott kiadványért lehetünk hálásak neki. Ezt a 328 éves kiadványt, amely a családunkban legalább tíz generáción át öröklődött, most önökre bízom, kérem, őrizzék híven. Szolgáljon megerősítésként, ha nehéz idők járnak; merítsenek belőle erőt a megmaradásért vívott küzdelemben, s ha megérintik, töltse el önöket is az a jó érzés, hogy nekünk, magyaroknak nemcsak múltunk, de feladatunk és jövőnk is van itt a Kárpát-medencében” – hangzott el Korinek professzor köszöntőjében, aki Bacskai Józsefet bízta meg azzal a nemes feladattal, hogy a kiadványt átadja Molnár Zsolt verbőci lelkipásztornak.

Az ungvári magyar főkonzul reményét fejezte ki, hogy amint ez a könyv hazatért, úgy hamarosan minden távollévő verbőci is visszatér szülőföldjére. Molnár Zsolt, a Verbőci Református Egyházközség lelkipásztora köszönetet mondott a felajánlásért és Isten áldását kérte a közbenjárók életére és munkájára. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja felszólalásában emlékeztetett, a magyar kormány 2001-ben nyilvánította október 6-át gyásznappá. „A szabadságharc utáni megtorlások részeként hozzávetőlegesen 500 halálos ítéletet hoztak, s mintegy 110-et hajtottak végre. Az aradi vértanúk a magyar és az egyetemes történelem kiemelkedő hősei, akik tudatosan és méltósággal vállalták tettüket. A mi feladatunk az, hogy dicső elődjeink cselekedeteiből mára is érvényes tanulságot vonjunk le, és nyelvünket, kultúránkat, szokásainkat fenntartsuk Kárpátalján, mert rajtunk múlik, miként alakul a magyarság jövője, marad-e, lesz-e erős magyar képviselet e régióban” – mondta a beregszászi konzul.

Az alkalom nemzeti imádságunk eléneklésével és püspöki áldással zárult.

(Forrás: Kárpáti Igaz Szó)

Total
0
Megosztás
Előző hír

Azt hazudják, hogy a román nyugdíj nagyobb a magyarnál

Következő hír

Átadták a felújított nyírbátori múzeumot

Related Posts
Total
0
Megosztás