A V4NA nemzetközi hírügynökség arról számolt be, hogy egy kiszivárgott dokumentum az újabb bizonyítéka annak, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók nem működnek.
Az Oroszország elleni nyugati szankciók nagy üzletet jelentenek a volt Szovjetunió más részein, mivel a közvetítők versenyeznek a pénzért, hogy a nem elérhető árukat Oroszországnak adják el. Ezek az új ellátási láncok – amelyek révén az oroszok jól el vannak látva alkohollal, luxuscikkekkel és más nyugati termékekkel – aláássák Európa Moszkva megbüntetésére irányuló erőfeszítéseit, és ezért meg kell akadályozni őket – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Politico című brüsszeli lapnak.
A kaukázusi térség és Közép-Ázsia egy maroknyi országa az Oroszországgal folytatott közvetett kereskedelem csomópontjaként virágzik a büntetőintézkedések bevezetése óta. A Trade Data Monitor platform adatai szerint például Grúzia Oroszországgal folytatott kereskedelmének volumene csaknem 22 százalékkal nőtt egy év alatt, mióta Moszkva megkezdte az ukrajnai inváziót, míg az Oroszországba exportált alkohol mennyisége több mint 120 százalékkal emelkedett. Kazahsztán Proszországba irányuló exportja ugyanebben az időszakban az egekbe szökött, dollárban kifejezve mintegy 57 százalékkal nőtt.
Az Oroszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló Örményország GDP-je tavaly váratlanul 11 százalékkal nőtt, miközben az Oroszországba irányuló export ötszörösére, az Oroszországból érkező transzferek pedig hétszeresükre emelkedtek az előző évhez képest – derül ki a Világbank adataiból. A szegény kaukázusi ország költségvetési többletet jegyzett, valutája, a dram pedig a világ egyik legjobban teljesítő nemzeti pénzneme volt.
Új kereskedelmi áramlások vannak harmadik országokon keresztül, ezekből látható, hogy az Oroszországba irányuló export és a Nyugatról érkező import is megnőtt – mondta Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének vezető munkatársa. Az úgynevezett párhuzamos import nagy része olyan fogyasztási cikkekből áll, amelyek esetében a gyártók azt mondják, hogy nem akarják eladni termékeiket Oroszországnak, ehelyett az Oroszországgal szoros kapcsolatban álló országokba adják el tömegesen az árucikkeket.
Egy moszkvai étterem-tulajdonos a Politicónak névtelenséget kérve elmondta, hogy bárja nyugati alkoholmárkákkal van feltöltve. A sör még mindig közvetlenül érkezik. A szeszes italok Kazahsztánból, a Coca-Cola Grúziából jön – mondta. Több jelentés is érkezett arról, hogy az orosz üzletemberek felkeresik kazahsztáni, kirgizisztáni, sőt üzbegisztáni partnereiket, és megpróbálják megkérni őket, hogy rendeljenek meg dolgokat európai országokból és a világ más részeiről, ahonnan már nem könnyű Oroszországba importálni. Bár a párhuzamos import általában jogi szürke zónának tekinthető, az uniós szankciók szellemével ellentétes. Az EU bürokratái pedig aggódva figyelik, hogy Oroszország nevetve megkerüli a szankciókat, miközben a szomszédos országaik is jól járnak.
