Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az erdélyi Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy „találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot”.
A rendező Csurulya Csongor – aki Kézdivásárhelyen született. Marosvásárhelyen végzett színit és Székelyudvarhelyről szerződött a Viharsarokban – elmondta, Erdélyben megszámlálhatatlanul sok a mese és a legenda, de ő valami olyat keresett, ami ismerős a Békés vármegyei gyerekek számára is. Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története. Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van.
A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól –közölte Csurulya. A fő üzenete az, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni Hangsúlyozta, nem szerette volna nagyon skanzenszerűvé tenni a történetet, mert véleménye szerint azzal be is zárta volna. Így a zene – amelyet Orbán Ferenc, az Evilági zenekar vezetője szerzett – sem autentikus népzene lesz, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk lesz a történetmesélésben.
A jelmezeken – amelyek Petrovszki Árpád munkái – megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat. Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg, mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján.
A rendező a díszletet – amelyet Vacsi Dávid szcenikus jegyez – az ő fejükkel gondolkodva, „minecraftosan” találta ki, grafikailag és térkompozícióban is. A darabban hat helyszín lesz, mindenhol 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket (például egy várat), amelyek változásait játék közben a szereplők alakítják ki. „Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra” – vélekedett Csurulya Csongor.
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
