Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb statisztikái rávilágítanak, hogy India továbbra is a tuberkulózis (tbc) legsúlyosabb gócpontja. A járvány ott állandó és olyan súlyos, hogy évente tízezrek halnak meg, sokan közülük fiatalok.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a tuberkulózis (tbc) továbbra is a mára már másfél milliárd (!) ember lakta India leghalálosabb fertőző betegsége, amely a világ összes tuberkulózisos esetének 26 százalékát teszi ki. Az évek óta tartó egészségügyi fejlődés ellenére a dél-ázsiai ország mostanra több mint kétmillió megbetegedéssel a világon a legmagasabb számot tudhatja magáénak. A járvány az indiai szubkontinensen szinte állandó.
Az újdelhi kormány ambiciózus célt tűzött ki a fertőzések 2025 végére történő felszámolására és a járvány elfojtására, de szakértők szerint ez a cél elérhetetlen. A kritikusok szerint a hatóságok az alacsony kormányzati kiadások és a gyógyszerhiány miatt nem fogták fel a válság megoldásának sürgősségét. A széles körben elterjedt szegénység, a rossz higiéniai körülmények és a túlzsúfoltság elősegítette a betegség terjedését.
Európában is nagyobb a baj, mint az elmúlt tizenöt évben bármikor. Az Egészségügyi Világszervezet európai regionális irodája által közzétett adatok azt mutatják, hogy az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban drasztikus növekedés tapasztalható a tuberkulózisos betegek számát tekintve.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szakértője, Pamela Rendi-Wagner megkongatta a vészharangot. „Most van itt az ideje cselekedni a járvány felszámolása érdekében. Mivel a 2030-ig kitűzött célok elérésére mindössze öt év áll rendelkezésre, döntő fontosságú, hogy Európa ismét a megelőzésre és az időben történő, hatékony kezelésre összpontosítson. A gyógyszerrezisztens tbc terjedése miatt a mai tétlenség árát holnap mindannyian megfizetjük” – fogalmazott. A multidrogrezisztens tuberkulózis (mdr-tbc) továbbra is jelentős kihívást jelent: a közzétett adatok szerint csak nagyjából minden második ilyen beteg fejezte be sikeresen a kezelést. Ez világosan mutatja, hogy a gyógyszerrezisztens tuberkulózis hatékony kezelésével kapcsolatos problémák az egész régióban folyamatosan fennállnak. Ennek lehetséges okai lehetnek a kezeléshez való ragaszkodás hiánya, a diagnózis késedelme és a megfelelő terápiákhoz való elégtelen hozzáférés.
A tuberkulózisdiagnosztika és -ellátás javulása ellenére az mdr-tbc és a tuberkulózis egyéb gyógyszerrezisztens formáinak fennmaradása jelzi, hogy sürgősen szükség van hatékonyabb kezelési stratégiákra és jobb betegkezelésre, például új és rövidebb, injekciómentes, szájon át szedhető gyógyszerekre – vélekednek a szakértők.
Március 24-e a tuberkulózis elleni küzdelem világnapja. Ez alkalomból a WHO sürgős erőforrás-befektetésre szólít fel a tuberkulózis kezelésének és a rászorulóknak nyújtott támogatási szolgáltatások védelmére és fenntartására a régiókban és országokban. A tbc elleni küzdelemre tett globális erőfeszítések 2000 óta becslések szerint 79 millió életet mentettek meg. A globális egészségügyi finanszírozás drasztikus és hirtelen megszorításai azonban azzal fenyegetnek, hogy visszafordítják ezeket az eredményeket. A növekvő gyógyszer-rezisztencia, különösen Európában, valamint a Közel-Keleten, Afrikában és Kelet-Európában zajló konfliktusok tovább súlyosbítják a legkiszolgáltatottabbak helyzetét.
A WHO által kiadott új technikai útmutató kritikus intézkedéseket vázol fel az ellátási folyamat során, a megelőzésre, a tbc és a társbetegségek korai felismerésére és a betegek jobb nyomon követésére összpontosítva. Az iránymutatás a meglévő egészségügyi rendszerek jobb kihasználását is elősegíti, és olyan közös kockázati tényezőkkel foglalkozik, mint a túlzsúfoltság, a dohányzás, az alultápláltság és a környezetszennyező anyagok.
Ám azt sem a WHO, sem a nyugati „polkorrekt” kormányok nem merik hangsúlyozni, hogy a keletről és délről jövő illegális migráció teremt olyan gümőkór-helyzetet Európában, amivel már szinte egy évszázada nem kellett szembesülni…
