Idén is változatos programsorozattal várja a budapesti Terror Háza Múzeum az érdeklődőket a magyar nemzeti ünnep alkalmából. Október 23-án filmvetítéssel, szabadtéri tablókiállítással, gyertyagyújtással emlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira.
A nemzeti ünnephez kötődően egy új tablókiállítás nyílik október 23-án a Terror Háza Múzeum mellett. A kiállításnak egyrészt az a célja, hogy emlékeztessen az 1956 október–novemberében történtekre, másrészt, hogy megismertesse azokat a személyeket, hősöket vagy éppen elkövetőket, akik fontos szerepet vállaltak az eseményekben. A tablókiállítás kétnyelvű lesz, a magyar mellett angol nyelven is elérhető majd.
– Úgy fogalmaznék a tárlattal kapcsolatban, hogy egyfajta botlatókőszerepet fog majd betölteni, mert szabadtéri kiállításról beszélünk, ami ingyen megtekinthető – hangsúlyozta Balogh Gábor, a Terror Háza vezető történésze. A kiállítás felépítéséről elmondta, hogy nem fogja agyonnyomni a nézőt többoldalas szövegekkel, értelmezhetetlen ábrákkal és megannyi más múzeumi kiállítástechnikai eszközzel, hanem rövid szövegek, ütős, az eseményeket átélőktől származó idézetekkel és ikonikus képekkel operál.
– Az emlékeztetés mellett kifejezetten az a cél, hogy olyan benyomást keltsen az emberekben, amelynek az az üzenete: 1956 október–novemberében az a két hét a magyar történelem egyik legnagyszerűbb, legszebb időszaka volt. Erre a mai napig büszkének kell lennünk, hiszen az a szabadság, amiért a nagyszüleink és dédszüleink generációja harcolt, amiért sokan életüket is adták 1956-ban, nem volt evidencia a generációk számára. Nekik tényleg élet-halál küzdelem volt, míg például az én generációm, az 1989-ben vagy azután születettek már valóban örökségül kapták ezt az állapotot. Tehát van mire büszkének lennünk, ugyanakkor van mire emlékeznünk is, hiszen keményen megküzdöttek érte – emelte ki a történész.
Október 23-án ingyenesen látogatható lesz a Terror Háza Múzeum. 10 órától 18 óráig tartanak nyitva most is, mint valamennyi nemzeti ünnepen. A múzeum látogatása mellett sokan emlékeznek a hősök falánál, ami körbeveszi az épületet. Annak a 228 mártír hősnek az arcképe látható itt, akik a kádári megtorlás alatt életüket adták a magyar szabadságért: meggyilkolták őket a kommunisták.
Minden ilyen alkalommal a megemlékezők, hozzátartozók, vagy fiatalabb generáció tagjai leróják a kegyeletüket és megemlékeznek a hősökről. Portréjuk előtt gyertyát lehet gyújtani, virágokat lehet elhelyezni – mondta el Balogh a sajtónak. Filmvetítésre is várják a látogatókat, ami szintén ingyenes. Levetítik a Játsszunk nyugodtan! című filmet, amelyet a Terror Háza Múzeum készített el. A film Puskás Ferenc élettörténetén keresztül meséli el Magyarország történetét a második világháború végétől a forradalmon keresztül a rendszerváltoztatásig.
A múzeum állandó kiállítását is ajánlja a vezető történész azoknak, akik a Terror Háza Múzeumban emlékeznének az ’56-os eseményekre. „A múzeum a két totalitárius diktatúra magyarországi történetét mondja el olyan eszközökkel, amelyek nemcsak az értelemre, hanem az érzelemre is próbálnak hatni. Gyakorlatilag végigmehetünk azon az úton, ami 1944–45-től egészen az ’56-os forradalomig és az azt követő megtorlásig jellemezte a magyar történelmet. Megismerhetjük a kommunista diktatúra kiépülését, a szovjet megszállás következményeit, a Gulágra elhurcolt 700 ezer magyar polgár sorsát. Ezen keresztül megérthetjük, hogy az a folyamat, ami az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásáig vezetett, nem 1956-ban kezdődött a XX. kongresszussal, nem is 1953-ban Sztálin halálával, hanem ezek az utak Magyarország tekintetében már 1944–45-ben megnyíltak. A kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ugyanis teljesen életidegen volt a magyar embereknek” – foglalta össze a történész.
A Terror Háza Múzeum állandó kiállítása amúgy a második emeleten kezdődik, tematikája időrendi sorrendben követi a magyarországi totális diktatúrák berendezkedését. Az első terem a kettős megszállás terme, ahol Magyarország náci és szovjet megszállását mutatják be. A következő teremben a nyilas uralom, azaz a totális diktatúrák kezdőpontját jelölik meg. A Gulág – Málenkij robot terme azokra a magyarokra – civilekre, hadifoglyokra és politikai elítéltekre – emlékeztet, akiket a szovjet csapatok kényszermunkatáborokba hurcoltak: a Szovjetunió végtelen térségeiben fogságban tartott barakklakó hétszázezer magyar reménytelen sorsát mutatja be. A következő kisebb kiállítóhelyiség az Átöltözés terme, amely a diktatúrák cserélődését ábrázolja. Ezután a látogató a már kiépült kommunista diktatúra mindennapi valóságába léphet be, az 50-es évek termébe, majd a szovjet tanácsadók termébe, az utolsó teremben pedig egy hosszú ideig elhallgatott, de annál fontosabb témáról, a kommunizmussal szembeni magyarországi ellenállásról kaphatunk képet.
A Terror Háza Múzeumban egész októberben történelemórákat és tárlatvezetéseket tartottak fiataloknak a múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének kevésbé ismert vonatkozásait mutatták be.
