Tegnap elfogadta a szivárványos Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének 16. módosítását, amely nyolc évben maximálja a miniszterelnöki mandátum időtartamát, ráadásul visszamenőleges hatállyal. A lex Orbánként emlegetett szabályozással Orbán Viktor jövőbeni indulását szeretnék kizárni, ami egyértelműen azt mutatja: a Soros-birodalom TiSza-kormánya retteg a volt kormányfő visszatérésétől.
A törvényjavaslatot két jogász-ficsúr, Melléthei-Barna Márton (Magyar Péter sógora és bukott igazságügyiminiszter-jelöltje), valamint Hantosi István tiszás képviselők nyújtották be, amelynek lényege, hogy visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan korlátozza a miniszterelnöki ciklusokat.
Az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Ezzel egyértelműen elzárják Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.
Gulyás Gergely ellenzéki frakcióvezető a törvényjavaslat általános vitája után rámutatott: visszamenőleges hatállyal személyre szabott jogalkotást megvalósítani egyedülálló mélypontja a rendszerváltoztatás utáni alkotmányozásnak és törvényhozásnak.
Még hétfő este jelent meg az Indexen egy interjú Orbán Viktorral, amelyben a pártelnök többek között reagált a Fidesz körüli korrupciós vádakra, értékelte a választási vereség okait és beszélt a lex Orbánról is. „Ezt ellenem csinálják, ne beszéljünk mellé” – jelentette ki. Az durva, hogy „Magyarországon bárkit eltiltanak a néptől”. Szerinte a végén a nép dönt, ha pedig azt akarják, hogy valakit ne válasszanak meg, meg kell győzni a népet, ahogy az április 12-én történt. „Vicces és nevetséges” döntésnek nevezte a hétfőit.
A Fidesz–KDNP egy közleményt is eljuttatott a sajtóhoz az ügyben, amelyben hangsúlyozták: a tiszás alaptörvény-módosítás nem a demokrácia kiteljesedését, hanem annak durva korlátozását jelenti. Úgy vélik, a módosítás szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével, Európában példa nélküli korlátozás a kormányfői tisztséget tekintve, s alkotmányosan aggályos személyre szabott és visszamenőleges jogalkotást valósít meg. „Az mindent elárul a jelenlegi kormány demokráciafelfogásáról, hogy a kormánypárti többség a legnagyobb ellenzéki párt elnökét visszamenőleges hatályú alaptörvény-módosítással zárja ki a demokratikus versenyből. Ez példátlan az európai közéletben” – közölték.
A szakmában sem nézték jó szemmel a Tisza-kormány lépését. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a javaslat egy nyíltan személyre szabott, visszaható hatályú beavatkozás a magyar alkotmányos rendbe, amely egy korábbi miniszterelnök politikai kizárását célozza. „Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott törvényalkotás gyakorlatát. A jogállamiság követelményéből fakadóan a törvényeknek általánosnak és absztraktnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek elleni fegyvernek” – hívta fel a figyelmet.
„A tegnapi nap fekete betűkkel íródott be a magyar parlamentarizmus történetébe. A Tisza párti többség gombnyomásra, futószalagon szállítja a hazai közjogi berendezkedés módszeres szétverését, amelynek csúcspontja az alaptörvény tizenhatodik módosítása” – írta ma a Magyar Nemzet. A lap publicistája szerint „amikor a Tisza párti többség kisajátítja az alaptörvényt, nemcsak a politikai ellenfeleit támadja, hanem a magyar választók millióit is kiskorúnak tekinti. Azt üzenik a nemzetnek, hogy nem elég érettek ahhoz, hogy eldöntsék, kit akarnak az ország élén látni, ezért törvényi úton szűkítik a választékot. Ez a mentalitás idegen a polgári értékrendtől, amely a felelős polgár szabad döntésén alapul. Magyar Péterék lépése ráadásul könnyen hosszú távú instabilitásba taszíthatja a magyar közjogot.”
A konklúzió profetikus: „Ha a mindenkori győztes első dolga az lesz, hogy a vesztesekre szabott, személyes bosszútörvényekkel betonozza be a saját pozícióját, a parlament a politikai leszámolások arénájává silányul. A jogbiztonság helyét a kiszámíthatatlanság, az elvi kormányzás helyét a nyers bosszúpártiság veszi át.”
