A Soros-szervezetként is számontartott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászai szombaton nem, csak hétfőn kívánnak foglalkozni a szólás- és művészi szabadság kapcsán súlyos kérdéseket felvető, Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató cég vezetője által a Megafilm Kft. ellen indított perről feltett kérdésekkel, amelyeket a Magyar Nemzet munkatársai próbáltak nekik feltenni. A megszólított TASZ-os szakjogászok közül volt, aki azt mondta, hogy hétvége van, és majd a sajtó úgyis foglalkozik a témával.
Az óriási közönségsikert aratott, a 2006-os véres események és a Gyurcsány-beszéd korába röpítő, vállaltan fiktív elemekkel dolgozó ElkXrtuk című film bíróságra citálása kapcsán a TASZ mellett az Amnesty International magyarországi szervezetét, illetve a Helsinki Bizottságot is megkereste a fővárosi lap, de nem értek rá válaszolni…
A Magyar Nemzet szerette volna megtudni a szabadság- és emberi jogok élharcosaiként számontartott jogászoktól, hogy bíróság elé vihető-e vagy cenzúrázható-e egy vállaltan fikciós elemeket tartalmazó játékfilm. Vajon szerintük egy játékfilm esetleges betiltása, a gyártócég megbüntetése kimeríti-e a szólásszabadság, az alapvető alkotmányos és emberi jogok elleni súlyos támadást, illetve vállalnák-e a magyar jogban eddig példa nélküli perben az alperes jogi védelmét, támogatását?
Csütörtökön kezdődött meg az a személyiségi jogi per, amit Hann Endre, a Medián nevű baloldali közvélemény-kutató cég vezetője indított az ElkXrtuk című fimet jegyző Megafilm Kft. ellen. A perrel kapcsolatban Kálomista Gábor filmproducer kifejtette: politikai thrillert, fikciós alkotást készített, akkor is, ha sok tekintetben törekedtek a valóságos összefüggések bemutatására. Úgy fogalmazott: „ebben a játékfilmben vállaltan fikciós elemek vannak. Nyilvánvaló, hogy nem lehettünk ott különböző hálószobákban, tárgyalókban, villákban. Mi a legjobb tudásunk szerint szedtük össze az információkat, amelyek alapján ez a film elkészült.”
Rámutatott: „példaértékű, hogy egy fikciós játékfilmet úgy kezelnek, mintha egy újságcikk vagy oknyomozó dokumentumfilm lenne. Úgy látszik, a műfaji keveredéseket sem a bíróság, sem a felperes nem tudja tisztázni”. Hozzátette: tudomása szerint még soha senki nem perelt fikciós filmet személyiségi jogi sérelemért. A dolog annyira nonszensz, hogy sokáig úgy gondolta, per sem lesz Hann Endre kezdeményezéséből, de csalódnia kellett – hangsúlyozta. Kálomista felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a balliberális oldal szerint „a művészi szabadság sérül – márpedig itt a művészi szabadságot alapjaiban kérdőjelezik meg –, az egész balliberális oldal ordítva sikítozik, most viszont mindenki nagyon csendben van”. Korábban azt is mondta a producer: „Aki cenzúrát kiáltana, most kiáltson, mikor a bíróságra terelik egy játékfilm sorsát.”
Nem az első eset, hogy a Soros György által támogatott, a milliárdos tőzsdespekulánshoz közel álló szervezetek hallgatnak a sajtó- és szólásszabadság kérdésében, főleg, ha a kárvallottak jobboldaliak. Az egyik ilyen emlékezetes eset volt, amikor tavaly márciusban a Momentum azóta megbukott elnöke, Fekete-Győr András a DK elnökéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan megfenyegette a jobboldali újságírókat. Mint ismert, egy Facebook-videóban úgy fogalmazott, hogy „azokat a propagandistákat, és itt most propagandistákról beszélek – aki ott van a TV2-nél, aki ott van az Origóban –, akik szándékosan rossz hírét keltik másoknak, szándékosan hamis és valótlan tényt állítanak, azokat én egy időre eltiltanám a foglalkozásuktól, én eltiltanám a hivatásuk gyakorlásától. Mert újságírónak lenni, médiaszolgáltatónál dolgozni, az egy közfeladat, az egy köztájékoztatási feladat.”
Fekete-Győr kijelentései ellen többek között a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, Rákay Philip pedig mindemellett azt is megkérdezte, hogy „hol van ilyenkor a TASZ, hol van ilyenkor a Magyar Helsinki Bizottság / Hungarian Helsinki Committee, hol van a 444.hu? Vajon a Telex.hu újságírói már szervezik a szimpátiatüntetést? Vajon már készül az aggódó hangvételű jelentés az Európai Parlamentben?” A kommunikációs szakember nem véletlenül tette fel ezeket a kérdéseket, ugyanis a baloldal és a Soros-szervezetek ahogy most, Kálomista Gábor bíróságra citálása kapcsán, Fekete-Győr fenyegetőzésére sem reagáltak. A TASZ és az Amnesty International sem adott ki azonnal tiltakozó közleményt, és kibújtak a kérdések alól.
Emlékeztetőül: az ElkXrtuk (munkacímén A hazugság ára) 2021-ben bemutatott magyar politikai krimi-filmdráma, a brit Keith English rendezésében. A film producere Kálomista Gábor, forgatókönyvét Bendi Balázs írta. A film témája Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök nagy vihart kavart őszödi beszédének kiszivárgása és annak hatásai, beleértve a 2006 őszén kirobbant kormányellenes tüntetéseket és azok megtorlását a szocialista kormányzat és karhatalom által. Nevezett Hann Endre azért adta bíróságra a játékfilmet, mert annak egyik, Endre nevű negatív figurájában úgymond magára ismert…
