Nyilvánosan adott választ a gyermekmentő ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskiben (rom. Simeria) tervezett 1848-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos balliberális kötözködésre. Böjte Csaba közölte, türelmesen várja az esetleges pénzügyi ellenőrzést, ugyanakkor büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett – olvasható a Krónikában.
Böjte Csaba a közösségi oldalán reagált a Transtelex.ro nevű portálon napokban megjelent „leleplező feljelentésére”, ami listázza az elmúlt években erdélyi szervezeteknek, intézményeknek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) vagy a magyar kormány különböző minisztériumai által megítélt támogatásokat.
Nem véletlen, hogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője személyes érintettség okán megszólalt, ugyanis a Kolozsváron szerkesztett sorosista-szekus-tiszás érdekeltségű portál cikke már tendenciózus címével („Böjte Csaba 200 milliója és fantomegyesületeknek megítélt támogatás: megnéztük, mire adott az NKA pénzt Erdélyben”) is egyértelműen összefüggésbe kívánja hozni a ferences szerzetest a koncepciós politikai hajtóvadászattal, amit az új TiSza-kormány indított a határon túli magyar közösségeknek juttatott magyarországi támogatásokkal. Még a nyitókép is Böjte Csabát és az Orbán-kormány egykori, pár napja letartóztatott s a Fidesz által politikai fogolynak tekintett tárcavezetőjét, Hankó Balázst ábrázolja Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor társaságában egy korábbi eseményen. Pedig a 200 millió forintos (alig 540 ezer eurós) támogatást nem Hankó Balázs, hanem elődje, Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetője ítélte oda 2021-ben. És nem a szerzetesnek, hanem a Szent Ferenc-rend által alapított Szent László Alapítványnak (rom. Fundația Sanct Ladislaus), amely a Hunyad megyei Piskin létesítendő emlékhely kialakítását célzó projektre pályázott – tisztázza a Krónika cikke.
A terv magában foglalja az 1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján zajlott piski csata emlékművének helyreállítását, történelmi emlékpark kialakítását az egykori piski csárda és postahivatal restaurálásával. A véres ütközet áldozatainak emléket állító kőobeliszket 2025-ben avatták fel, idén februárban pedig felkerültek rá az eredeti szöveggel megegyező feliratok és egy Bem-dombormű is. korábban írtuk „Nem csak lelkeket, az árva köveket is meg kell menteni” – nyilatkozta korábban Böjte Csaba. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. A Transtelex.ro egyébként a korábbi években valóságos karaktergyilkosságot követett el a szerzetes ellen annak ürügyén, hogy az alapítvány által patronált gyermekotthonokban elszigetelt zaklatási ügyeket „tárt fel” a román sajtó. Ezekért közvetlenül őt is felelőssé tették.
A jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgáló, előtte több mint három évtizedig Déván, Szászvároson és a dél-erdélyi Hunyad megye magyar szórványaiban tevékenykedő szerzetes évekkel ezelőtt vetette fel, hogy meg kellene menteni az utókornak a piski csatatéren – amit másfélezer magyar és más katona vére áztatott – mellett lévő hajdani postahivatal és csárda épületét. A Szent László Alapítvány 2019-ben 80 ezer euróért megvásárolta a régi ingatlanokat a kéthektáros területtel együtt, majd a magyar kormánytól kért támogatást a renoválásra és egy emlékpark kialakítására. Erre a nemes célra kapta az alapítvány – egyedi miniszteri döntésként – a fent említett összeget. „Az utolsó fillérig a tervekre, az engedélyekre és az épületre költöttük a kapott támogatást, s mindennel hivatalosan el is számoltunk! Az elszámolásokat a hivatalos szervek el is fogadták! Jelzem, hogy az épület udvarán az 1919-ben ledöntött, tíz méter magas, monumentális emlékoszlopot sikerült közadakozásból újból felállítani. Fontos kihangsúlyozni, hogy az obeliszk helyreállításához – bár kértünk – nem kaptunk sem magyar, sem román állami támogatást!” – írta posztjában a csíksomlyói plébános.
Hogy mennyire tisztességes újságírói, szerkesztői munka volt a Transtelex Böjte Csabát is pellengérre állító cikke, arról annak felütése árulkodik: „A nyilvánosságra hozott NKA támogatási listák alapján a rendszer logikája Erdélyben is ugyanaz volt: bizonyos kulturális intézményeknek csak morzsák jutottak a szakmai kollégiumoktól, a miniszteri kegy viszont sokat nyomott a latban, és egyedi döntésekkel tízmilliós tételek vándoroltak politikai hátszelű fesztiválokhoz és láthatatlan egyesületekhez.” Csakhogy az elrettentő példaként közzétett listákon közhasznú egyesületek, magyar kulturális rendezvények, nemzetmegtartó törekvések szerepelnek, amelyek finanszírozását nem a román nemzetállamtól, hanem csakis a polgári-nemzeti magyar kormánytól lehetett elvárni. A nyilvánvalóan megrendelésre született listázással azokat is megbélyegezni szánták, akik adták a pénzt, és azokat is, akik kapták azt. Így árad a TiSza…
