A kusza tulajdonviszonyok hátráltatják az 1479-es kenyérmezei csata helyszínére tervezett Kinizsi Pál-emlékpark létrehozását – írta az egyik erdélyi portál nyomán az MTI.
A nagyvázsonyi Pontes Közhasznú Alapítvány a Fiatalok Társadalmi Szerepvállalásáért készült az emlékpark létrehozására, melynek alapkövét tavaly októberben le is rakták Bokajalfaluban (románul: Băcăinți , németül: Bocksdorf), az egykori csatatér közvetlen közelében egy olyan telken, amelyen egy Árpád-kori templom romjai találhatók. A templom falai – melyek ma a református egyház tulajdonát képezik – már a 543 évvel ezelőtt vívott csata idején is álltak.
Miután sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem élt a műemlékek eladása esetén előírt elővásárlási joggal, a református egyház 2021 májusában eladta a Pontes alapítványnak a 2600 négyzetméteres telket, amelyen az Árpád-kori romok, és egy temető is állt. Az alapítvány vállalta az emlékpark kiépítését, turisztikai népszerűsítését, és az összeomlás határán álló templomtorony restaurálását is. Az adásvételi szerződést azonban megtámadta a bíróságon a községi tanács egyik képviselője, aki 2019-ben megvásárolta a telek egy részét egy helybélitől, és a tulajdonjogát be is vezettette a telekkönyvbe.
Ekkor derült ki, hogy a templomromot körülvevő telekre, mely az 1948-as kommunista államosításkor is az egyház tulajdonában maradt, ám az egyház hívek hiányában nem használt, a polgármesteri hivatal az 1990-es években birtokleveleket állított ki. Egy család a temető sírjai fölött alakította ki új birtokát. „Az ilyen és ehhez hasonló esetekben szoktam felhívni a figyelmet arra, hogy egy tipikus dél-erdélyi szórványtörténetről van szó, amikor kihúzzák a lábunk alól a földet” – idézte a sajtó Gudor Kund Botondot, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesét. Az esperes szerint a bokajalfalui történet tipikus esete annak a korrupciós folyamatnak, amely a földterületek birtokleveleinek kiállítása körül zajlott az 1990-es években, sőt 2000 után is.
Ladányi Árpád Csaba ügyvéd, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta: pereskedni fognak az egyház tulajdonjogának a visszaállításáért. Ő is és Gudor Kund Botond esperes is nyomatékosította: nem adják fel a küzdelmet, és október 13-án, a kenyérmezei csata napján megemlékezést tartanak a helyszínen.
Kenyérmező (románul Câmpul Pâinii) Dél-Erdély területén, Királyföldön elhelyezkedő nagy kiterjedésű mező, amely Szászsebes és Szászváros között van. A mező egy sík, viszonylag termékeny terület, a Kárpátok havasai (Kudzsiri-havasok) és a Maros folyó között terül el. Nevét a Kudzsiri-patak régi Kenyér nevéről kapta. A vidéken régen szászok is éltek, ma már leginkább románok lakják. Legjelentősebb helysége Kudzsir város. A magyar történelem egyik nevezetes emléke kapcsolódik Kenyérmezőhöz. 1479-ben Mátyás király kapitánya, Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda Alkenyér mellett győzték le a Havasalföldről betört török sereget. A magyar hadak győzelme hosszú időre eltántorította a terjeszkedő Oszmán Birodalmat a magyarországi betörésektől.A csata emlékére a vajda egy kápolnát emelt a közelben. A Bencenc melletti dómban állítólag a csatában elesett magyar vitézek nyugszanak. 1890-ben a Hunyad vármegyei történelmi és régészeti társulat Alkenyér mellett emlékművet emelt a törökök feletti győzelemnek.
