Teheránban merényletben megölték Iszmail Hanijét, a Hamász gázai iszlamista szervezet politikai vezetőjét órákkal azután, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján. A Hamász közleményében Izraelt vádolja az aljas merényletért. Hanije hajnali két óra körül vesztette életét, néhány órával azután, hogy egy izraeli vadászgép Libanonban, Bejrút szívében megölte a Hezbollah műveleti központjának vezetőjét.
Kedden este az izraeli hadsereg szóvivője jelentette be, hogy a szomszédos állam, Libanon fővárosát céló rakétatámadásban megölték a Fuad Sukur nevű Hezbollah-parancsnokot, aki Hádzs Mohszin néven is ismert volt, és a Hezbollah vezetőjének, Hasszan Naszrallahnak volt a jobbkeze. Órákkal később iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Hanijét egyik biztonsági őrével együtt ölték meg. A Hamász közleménye szerint Hanijét egy izraeli támadás ölte meg. Teheránban. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy Iszmail Hanije meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül.
A Hamász-vezető iráni meggyilkolása súlyos eszkalációt jelent, amely nem éri el céljait. Nyílt háborút vívunk Jeruzsálem felszabadításáért, és készek vagyunk különféle árakat fizetni érte. A Hamász egy intézmény és egy ideológia, mely független bármely vezetőjétől” – tette hozzá Marzuk.
A Hamász közleménye szerint Hanijét a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben ölték meg. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy „kinyomozzuk Hanije halálát, és később közöljük a vizsgálat eredményét”.
A szervezet 62 éves vezetőjét először 2017-ben választották meg a Hamász politikai irányítójának a leköszönő Háled Mesaal helyére, majd 2021 augusztusában újabb négy évre meghosszabbították hivatalában. Haníje a Gázai övezet északi részén fekvő Sati menekülttáborban született, halász apja egy Askelon melletti palesztin faluból menekült Gázába Izrael megalakulása, 1948 körül. Fiatal korában Izraelben dolgozott, hogy segítsen eltartani családját, s az 1980-as években tagja volt a Gázai Iszlám Egyetem hallgatói tanácsának.
Az izraeli hatóságok először 1989-ben ítélték el három évre, majd Libanonba deportálták, ahonnan egy évvel később visszatért a Gázai övezetbe, és az Iszlám Egyetem adminisztratív igazgatója lett. A Hamász akkori vezetője, Ahmed Jaszin sejknek 1997-es, izraeli börtönből szabadulása után Hanijét nevezték ki irodavezetőnek.
2003-ban könnyebben megsebesült egy izraeli merényletkísérletben, amikor Jeruzsálem megpróbálta felszámolni a Hamász gázai vezérkarát. Haníjét jelölték 2005-ben a Hamász parlamenti listájának élére a palesztin választásokon, s egy évvel később győzelemre vezette a terrorszervezetet a rivális palesztin Fatah párt felett, és a Palesztin Hatóság miniszterelnökévé választották. Túlélte a Fatah ellene elkövetett merényletkísérletét 2006-ban, majd 2007-ben a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász úgy döntött, hogy meneszti a miniszterelnöki posztról, de a Hamász nem volt hajlandó elfogadni ezt. Hanije továbbra is irányította a Gázai övezetet, de Ciszjordániát nem, ahol a Fatah vette át az igazgatást.
2017-ben Jahíje Szinuárt választották a Hamász gázai vezetőjévé, és Hanije Dohába, Katar fővárosába költözött, a szervezet politikai irányítója lett. Egy hónappal az október 7-i mészárlás után dédunokája és egyik unokája is meghalt izraeli támadásban a Gázai övezetben. Áprilisban három gyermeke és három unokája, júniusban nővére vesztette életét izraeli támadásban a Sati menekülttáborban.
A szervezet politikai vezetőjeként Hanije feladatköre elsősorban szimbolikus volt. A szakértők szerint a tényleges hatalom a Hamász Gázai övezetben tartózkodó katonai vezetőinek, Jahíje Szinuárnak és Mohammed Deifnek a kezében van.
Rendkívól aggasztó a közel-keleti helyzet elfajulása, ugyanis az USA korlátlan támogatását élvező Izrael immár nem csak a palesztinok lakta övezetekben és a szomszédos szuverén államokban hajt végre katonai akciókat és gyilkos merényleteket.