A gyönyörű, napsárga, 1804-ben épített evangélikus templommal és sok híres szülöttel is büszkélkedhető Apáca települése az Olt bal partján fekszik Brassó megyében, Sepsiszentgyörgytől 22 kilométerre, Brassótól pedig 35 kilométerre, Székelyföld és Barcaság magyar történelmi régiók határán, immár egy évszázada Romániához tartozva.
Farsangi felvonulását a hagyomány szerint idén is megtartotta a falu. A menetben ott voltak a subába öltözött „medvék” és fehér ruhás „hajcsárok”, a mindenkori szervezők, vagyis a „tulusok” (a fejfedőn tollat viselők), a vőlegénynek és menyasszonynak öltözött, 18. életévüket betöltött fiúk, és a bolond szekér is a menet elején.
A falut egyébként I. Lajos király alapította a krónikák szerint, amikor Hétfaluba székely határőröket telepített. Később a várat is ők építették, de ebből mára már csak az öregtorony romjai láthatók. Van viszont a falunak egy gyönyörű evangélikus temploma, ami egy tűzvészben leégett 14. századi szent hely helyére épült.
A falut a 17. században többször pusztította pestis, 1658-ban a tatárok dúlták fel. Többször is sújtotta tűzvész és földrengés, majd 1831-ben a kolerajárvány tizedelte a lakosait. Apáca (románul Apața, németül Geist, latinul Monachalis, szászul Gist) 1910-ben még magyar többségű volt, de ma már csak egyharmadrészben lakják magyarok, a lakosság többségét románok és román cigányok alkotják.
Itt született 1625-ben Erdély nagy pedagógusa, filozófiai író és református teológus, Apáczai Csere János. A róla elnevezett utcában álló egyik lakóház falán tábla örökíti meg emlékét. De itt született Bartalis János költő és Vogel Sándor történész, szerkesztő is.
Fotók: MTI/Kátai Edit
