Nemrég láttak napvilágot a 2021-es horvátországi népszámlálás végeredményei. Eszerint nőtt a többségi nemzethez és csökkent szinte az összes nemzeti kisebbséghez tartozók száma az 1991-ben Jugoszláviából kivált államban, köztük a magyaroké is – közölte a horvát statisztikai hivatal.
A legújabb népszámlálás szerint Horvátországnak 3 871 833 lakosa van, 413 056-tal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, ami közel tízszázalékos csökkenés. Ebből 91,63 százalék horvát nemzetiségű. Tíz évvel ezelőtt ez az arány 90,42 százalék volt. A kisebbségek közül egyedül a szerbek aránya haladja meg az egy százalékot: 3,20 százalék, 1,16 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben volt.
Magyar nemzetiségűnek 2011-ben 14 048-an vallották magukat, ami az összlakosság 0,33 százaléka volt. A mostani adatok szerint viszont már csak 10 315 magyar él Horvátországban, ami kevesebb az összlakosság 0,3 százalékánál.
A dél-szláv állam lakosságának 48,17 százaléka férfi és 51,83 százaléka nő. A 14 éven aluliak aránya 14,27 százalék, viszont a 60 év feletti korosztály a lakosság 21,8 százalékát teszi ki. Csökkent a vallási felekezetekhez tartozók száma is. Katolikusnak 78,97 százalék vallotta magát, míg tíz évvel ezelőtt ez az arány 86,28 százalék volt. Az ortodox felekezethez való tartozást 3,32 százalék, a muszlimot 1,32 százalék jelölte meg. 2,17 százalék nem nyilatkozott, ateistának 4,71 százalék vallotta magát, egy százalékkal több, mint 2011-ben.
A legkisebb népességcsökkenés a fővárosban, Zágrábban tapasztalható. Ezt Dubrovnik-Neretva (Dubrovačko-Neretvanska) és Zára (Zadar) megye követi. A legtöbb lakost Vukovár-Szerém (Vukovarska-Srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisačko-Moslavačka) és Pozsega-Szlavónia (Požeško-Slavonska) megye veszítette: sorrendben 20, 19, illetve 17 százalékot. Csökkent a háztartások száma is öt százalékkal, 1 561 038-ról 1 480 423-ra.
Horvátország teljes lakosságának 99,24 százaléka horvát állampolgár, míg 0,74 százaléka, azaz 28 784 fő külföldi. A népszámlálást tavaly szeptembertől november közepéig végezték. Az első szakaszban, 2021. szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthették ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem éltek az internetes lehetőséggel, papíralapú kérdőívet kaptak. Az összeírást számlálóbiztosok végezték. A koronavírus-járvány miatt a kormány kétszer is meghosszabbította az összeírás időtartamát, így az végül tavaly november közepéig tartott.
Az Új Magyar Képes Újság című horvátországi hetilap megírta, hogy magyarok száma minden megyében csökkent, kivéve Zára megyét, ahol a tíz évvel ezelőtti 96-ról 107-re nőtt az ott élő magyarok száma. Azon megyéket illetően, ahol „jelentősebb” számban élnek nemzettársaink, kiemelhető Zágráb megye, amelyben a magyarok aránya 34,10%-kal csökkent, Vukovár-Szerém megyében a csökkenés aránya 30,42%, Belovár-Bilogora megyében 28,15%, míg Eszék-Baranya megyében 26,55%-nyi a fogyatkozás.
Érdekességnek számíthat, hogy Pélmonostor úgy maradt a „legmagyarabb” horvátországi város, s bár nemzettársaink száma ott is csökkent (801-ről 637-re), de az arányuk valamennyivel nőtt (7,96%-ról 7,99%-ra).
Szlavónia legnagyobb és a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb városa, a címképünkön látható Eszék (horvátul: Osijek, németül: Essegg, latinul: Mursa) lakóinak száma napjainkban százezer körül mozog, csökkenőben van, az itt élő magyarok száma már tíz évvel ezelőtt is 1% alatt volt…
A 2021-es szlovéniai népszámlálás végeredményben 2,1 millió lakost talált ebben a volt jugoszláv tagköztársaságban, ahol a Muravidék nevű régióban élnek még magyarok, de már csupán ötezer körüli számban.
A szerbiai népszámlálás lebonyolítását 2022 októberére halasztotta el a belgrádi parlament, a járvány okozta helyzetre hivatkozva, nagy nehezen meg is kezdődött e hónap elején, de az már most tudnivaló, hogy a legnépesebb volt jugoszláv tagállamban a legijesztőbb a magyarok fogyása. A legutóbbi, 2011-es cenzus adatai szerint Szerbiának 7 186 862 lakosa volt, s ebből 253 899-en vallották magukat magyarnak. Ám mivel a vajdasági magyarság létszáma, az elvándorlókat nem is számítva, évente mintegy 30 ezer fővel csökkent, a számuk 200 ezer alá eshet. Ez az 1961-es, majdnem 450 ezres létszámhoz képest, amikor a Szerbiában élő nemzettársaink lélekszáma a legnagyobb volt, legalább kétharmados (!) fogyatkozást jelent…
