A magyar kormány számára a legfontosabb, hogy elősegítse a magyar közösségek fennmaradását és fejlődését, mert ezáltal vagyunk egy nemzet – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap a partiumi Csokalyon, ahol a Bihar megyei település református temploma megépítésének 300. évfordulója alkalmából tartottak hálaadó istentiszteletet.
Köszöntőbeszédében emlékeztetett, hogy a magyar alaptörvény kimondja: Magyarország kormánya felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Úgy vélte, az elmúlt 15 évnek köszönhetően mára „összetartozó nemzet vagyunk”. Szili Katalin azt kívánta az érmelléki település lakóinak, hogy amilyen szilárdan áll a templomuk 300 éve, ugyanolyan erős hit tartsa össze a közösséget, nemzetet is. „Ha erre alapoznak, háromszáz év múlva is lesz magyar szó Csokalyon” – mondta.
A miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy milyen körülmények uralkodhattak a térségben 300 évvel ezelőtt, amikor a templom felépült. Akkor ért véget a Rákóczi-féle szabadságharc, a török kiűzése, és már az ellenreformáció uralkodott. Erős közösség kellett legyen az, mely ilyen helyzetben elhatározta, hogy templomot épít és meg is valósította döntését – mondta.
A csokalyi születésű Fényes Elek földrajztudós és statikus emlékét is felidézte, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként elkészítette Magyarország és tartományai teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását. Ő mutatta meg először, hogy a magyar életképes nemzet, melynek több évszázados múltja mellett életképes közösségei is vannak. A jubileumi istentiszteleten iránta való tiszteletből a magyar statisztikai hivatal küldöttsége is jelen volt.
Szili Katalin emlékeztetett: a magyar történelemnek voltak olyan időszakai, amikor a templom és iskola tartotta meg a magyarságot, és az egyház nemzetmentő munkát végzett. Hangsúlyozta: a templom nemcsak épület, hanem egy élő közösség otthona, a csokalyiak hitének gerince. Megköszönte a közösségnek, hogy tagjai magyarul imádkoznak, magyarul taníttatják gyermekeiket. Megjegyzendő, hogy a Székelyhíd községben alárendelt helyzetben lévő településen ma már csak nyolcszáz magyar él, nagy részük javakorabeli…
A hálaadó istentiszteleten Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök hirdette az igét, aki arra intett: miközben a mesterséges intelligencia és a közösségi média korában az emberek a legjobb oldalukat igyekeznek mutatni, Isten valójában arra kíváncsi, hogy mi van a szívükben.
A templom 300 éves történetét Fazakas Ildikó csokalyi lelkész ismertette, majd Bara László bihardiószegi lelkipásztor, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese és a holland testvéregyházközség képviselői köszöntötték a gyülekezetet. Ezután bemutatták Bartha Kálmán egykori csokalyi lelkész A szél szembe fúj című verses prédikációs gyűjteményét. Elhangzott: a kötet különleges színfoltja az erdélyi református irodalomnak, nem egyszerű szöveggyűjtemény, hanem élő találkozási pont múlt és jelen között, a közösség emlékezetét, történetét, lelki kötődését tükrözi.
A jubileum alkalmával a templomban leleplezték a csokalyi egyházközségben szolgáló lelkészek névsorát tartalmazó emléktáblát, majd az utcafronton felavatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület címerét.
