133 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökének megválasztották – jelentette be a ma délutáni titkos szavazás után Kövér László házelnök. A parlamenti frakciók közül a Demokratikus Koalíció és a Jobbik nem vett részt az ülésen, a Párbeszéd frakciója pedig a szavazás után vonult ki. Ezzel jelezték: ezután sem hajlandók dolgozni és méltóan képviselni azokat, akik rájuk szavaztak április 3-án.
A kormányfő, miután kétharmados többséggel ötödszörre is megválasztották, letette esküjét, megfogadta, hogy miniszterelnöki tisztségét a jövőben is a magyar nemzet javára gyakorolja.
Az Országgyűlés ezt követően elénekelte a Himnuszt. Az ülésen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Schmitt Pál és Áder János volt köztársasági elnökök.
A miniszterelnök eskütételi beszédében elsőként megköszönte a képviselőknek, hogy megválasztották, és jelezte, hogy nem felejtette el azt sem, hogy a felhatalmazás a választóktól jön. „A választási harcban se magamat, sem magunkat nem kíméltük” – mondta Orbán az április 3-i küzdelemről, majd minden honfitársának megköszönte, hogy részt vett a voksolásokon. A döntésről elmondta, hogy az négy évre kijelölte hazánk útját. „Ellenfeleink gondoskodtak róla, hogy a választás haza és nemzetközi felügyelete példátlan legyen” – emlékeztetett a miniszterelnök, aki a baloldal által delegált szavazatszámlálóknak is köszönetet mondott.
Orbán Viktor szerint a magas részvétel az egészséges demokrácia jele. Kiemelte, hogy a magyar demokrácia 1990 óta tartó történelme során soha nem szavaztak annyian egy pártra vagy pártszövetségre, mint a Fidesz–KDNP-re 2022-ben. „És ami még fontosabb, tizenkét év kormányzás után megkaptuk a szavazatok abszolút többségét. Azon leszek, hogy megszolgáljam ezt az egész Európában példa nélküli, óriási bizalmat” – tette hozzá a kormányfő. „Elgondolkodtató, hogy éppen akkor arattuk a legnagyobb győzelmünket, amikor minden számítás szerint a legnagyobb akadállyal kellett megküzdenünk” – jelentette ki Orbán Viktor. Elmondta, hogy az összeállt magyar baloldal és nemzetközi szövetségeseik, politikusok, pénzemberek és a média mellett Brüsszel és Soros György is a bukásukért tevékenykedett.
Zsinórban négyszer győztek annak ellenére, hogy pénzügyi válságok, világjárvány, migránsáradat és már háború is fenyegette, fenyegeti Magyarországot – mutatott rá Orbán Viktor. „Meggyőződésem szerint a magyarok kifinomult történelmi ösztönökkel és veszélyérzékkel rendelkeznek” – fejtegette. Szerinte megtanultuk, hogy veszély idején a széthúzás, a szembenállás, a belharc súlyos következményekkel, hanyatlással, bukással, sőt országvesztéssel járhat. Ahogyan fogalmazott: a belharc és a viszály, a boldog békeidők luxusa, most pedig nem ilyen időket élünk. Baj idején az összefogás parancs.
Minden, ami 2020 óta történt, egy irányba mutat: Európa és benne a magyar emberek, a veszélyek korába léptek. Az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háborúra adott szankció gazdasági visszaesést hozott magával. A háború és a szankciós politika energiaválságot idézett elő, valamint az amerikai kamatemelések elhozták az infláció korát. Mindez pedig elhozza a gazdasági visszaesés korát, kiújulhatnak fenyegető járványok, a visszaesés mélyülhet és felerősödhet a migráció – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kibontakozó háborús évtized képéhez hozzá tartoznak a nyugati világ öngyilkossági hullámai is. Ilyen a nagy európai lakosságcsere programja, amelynek lényege, hogy migránsokkal pótolnák a hiányzó keresztény gyerekeket. Ilyen kísérlet a genderőrület és a liberális Európa programja, amely túllép a nemzetállamokon és a kereszténységen, és semmit nem ültet a helyükbe. Elfeledkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos – jelentette ki. Mint fogalmazott, „egyszerre sújtanak bennünket gazdasági bajok, háború, Európa szellemi gyengesége és Brüsszel politikai tévelygése”. De a magyarokat kemény fából faragták, ezért makacsul ellenállunk a hanyatlásnak – jelezte előre az újraválasztott kormányfő.
Közölte azt is, hogy „a határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat”.
A háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni – Európának ma semmilyen eszköze nincs a konfliktus kezelésére. „Papíron lehetséges, hogy a szankciók térdre tudják kényszeríteni Oroszországot – mondta el a miniszterelnök. – Számos papírpolitikus lebegtet is valamiféle elméleti bizonyítékokat. De én akárhogy is próbálok visszaemlékezni, nem jut eszembe olyan kontinentális zárlat, amely eredményes lett volna” – utalt az unió elhibázott szerepvállalására a kormányfő.
Orbán Viktor rögzítette, hogy Magyarország semmilyen olyan szankciót nem támogat, ami az állam energiabiztonságát aláásná.
Kijelentette továbbá, hogy létkérdésnek tartja, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, innen kell felépíteni a védelmi képességeinket. – Ez egy védelmi szövetség, nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia. A NATO nem az antant, és nem is válhat azzá! – jelezte.
Szerinte az oroszok végtelenítették a háborút, az amerikaiak pedig Ukrajna korlátlan hadianyag- és hadieszköz-finanszírozásról döntöttek. A háború emiatt hosszú ideig folytatódni fog. Ahogyan Orbán Viktor fogalmazott: a következő évtized legnagyobb feladata, hogy ebből a háborúból kimaradjunk, és megvédjük Magyarország békéjét és biztonságát. „Ebben a háborúban támogatjuk Ukrajnát, ezért indítottuk el hazánk történetének legnagyobb humanitárius akcióját, a legtöbb menekülőt mi engedtük be, és akit kell, el is látunk. Most félretesszük azt a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmet szenvedtek el, valamint hogy az ukrán elnök beavatkozott a magyar kampányba és az ellenzéket támogatta” – mondta.
„Világosan leszögezem, hogy Magyarország az Európai Unió tagja és érdekünk, hogy az előttünk álló évtizedben az is maradjon. Igaz, hogy a nemzetek Európája helyett egy új birodalmat, az Európai Egyesült Államokat kívánják felépíteni. Az is igaz, hogy a kulturális távolság egyre nő Európa nyugati fele és Magyarország között. Mi hiszünk a nemzetállamokban, amit Brüsszel már feladott. Nekünk fontos, hogy legyen hazánk, amit szerethetünk és fenntartsuk az 1000 éves magyar élet folytonosságát” – szögezte le a kormányfő.
A továbbiakban az elmúlt évtized gazdasági folyamatairól és nehézségeiről beszélt, megjegyezve, hogy fejlettség tekintetében Görögországot és Portugáliát is sikerült megelőznie Magyarországnak, pedig ezek ketten jóval korábban csatlakoztak az Európai Unióhoz. „Ilyen nehéz körülmények között is vállalom, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra. Vállalom, hogy megvédjük a teljes foglalkoztatást, a családtámogatást, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést” – jelentette ki Orbán Viktor.
Kiemelte: a hamarosan megalakuló kormány egy értékeire büszke Magyarországért dolgozik majd. „Hiszünk a munka becsületében, és tudjuk, hogy nemzetünk jellemével összefér a független egyén és a közösség” – tette hozzá.
A kormányfő megjegyezte, hogy a Kárpát-medence arra van rendelve, hogy a világ legjobb helye legyen. „Ez közös érdeke minden itt élő népnek” – tette hozzá. A magyarok a szomszéd népek barátai, és hisznek a Kárpát-medencei népek közös jövőjében – üzent az utódállamok népeinek. „Ma azért irányul ránk a figyelem, mert mi váltunk a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává. Brüsszel ma kizárólagosságra törekszik, a politikát, az országvezetést csak egyféleképpen lehet szerintük elképzelni” – tette hozzá. Rengeteg barátot szereztünk, és sokan úgy érzik, Magyarország a józanság és a szabadság utolsó őrhelye. Reményt akarunk adni nekik és másoknak is – húzta alá a miniszterelnök. Azzal zárta eskütételi beszédét, hogy „ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője, érezzük a felelősség súlyát”.
Címkép: Novák Katalin köztársasági elnök gratulál Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormányfő eskütételét követően az Országgyűlésben. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
