A székely himnusz versét Csanády György saját beszámolója szerint 1921-ben írta Szegeden Bujdosó ének címmel, zenéjét női karra komponálta Mihalik Kálmán, és 1922. május 22-én adták elő a Budapesten rendezett Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete országos találkozóján.
A Székely Nemzeti Tanács már megalakulásának pillanatában nagy jelentőséget tulajdonított a székelység jelképeinek, nemzeti jellegzetességeinek, úgy tekintve, hogy a célként megfogalmazott területi autonómia részének kell tekinteni a székely terület himnuszát, zászlaját, címerét, saját nyelvét, kultúráját, hivatalos ünnepeit és határait. A történelmi hagyományokra építve alkotta meg Székelyföld címerét és zászlaját és kezdeményezte, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés nyilvánítsa a székely himnuszt Székelyföld himnuszává.
Székelyföld jövőjét a szülőföldjén őshonos székelység fogja meghatározni. Az itt élő emberek, maga a székely nép leghitelesebb hordozója a székely törekvéseknek, és döntéseket az ő sorsáról nélküle vagy fölötte senki nem hozhat. Az autonómiatörekvésnek ez a mozgatórugója, és ez az alapja annak a közösségi önszerveződésnek, amelynek útját a székelyföldi személyi kártya fogja megnyitni. A Székely Nemzeti Tanács ennek az akaratnak a hordozója, amelynek a jog és a demokrácia útján fogunk érvényt szerezni.
A Mihalik–Csanády mű az első világháború után nemcsak Erdélyben terjedt el, hanem az egész Kárpát-medencében, és a magyar nemzet akaratából egy természetes és közösségi, érzelmi válasz volt Magyarország feldarabolására. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata mellett a magyar nemzeti érzés kollektív megélésének nyitott még egy utat.
A Székely Nemzeti Tanács célkitűzése volt, hogy legyen egy hivatalos partitúrája a székely himnusznak, amelyet a testület sajátjának mondhat és ajánlhatja Székelyföld lakóinak, minden székelynek és minden magyarnak a nagyvilágból. Werner Gábor karmester jóvoltából ez a hivatalos partitúra 2021-ben megszületett, és köszönhetően a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) aktív közreműködésének, már létezik egy hangfelvétel is, amely a közszolgálati médiavagyon része.
„Ezt a hangfelvételt tudjuk felajánlani minden emlékező közösségnek a székely himnusz centenáriumán” – áll az Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke által jegyzett, Marosvásárhelyen ma kiadott közleményben. Ami így folytatódik: „Legyen a székely közösségi tudat és vele együtt a magyar nemzettudat megerősítője ez a hangfelvétel, amelyet ezúton teszünk közkinccsé. A hangfelvételek három változatban – szimfonikus zenekar + négyszólamú kórus; fúvószenekar + egyszólamú kórus; szimfonikus zenekar + egyszólamú kórus – a Székely Nemzeti Tanács Youtube-csatornáján érhetők el:
A kórusok, szimfonikus és fúvószenekarok számára a partitúrát kérésre eljuttatjuk egy megadott címre” – olvashattuk az SZNT kommünikéjében.
