Az elmúlt napokban minden romániai sajtóorgánum sietett nagydobra verni, hogy az Országos Statisztikai Intézet két héttel meghosszabbította a népszámlálás önkitöltéses szakaszát, mégpedig május 27-ig.
Mint kiderült: az elmúlt időszakban sokan panaszkodtak arra, hogy akadozik a népszámlálási regisztrációs és kitöltési platform. Ez amúgy azóta van így, amióta romániai premierként megindult a cenzusnak ezen formája: az önszámlálás. Valójában csak részben folyik önkitöltősdi, ugyanis az önkormányzatok, sőt egyes politikai és civil szervezetek hivatalnokok és aktivisták sorát állították hadrendbe, akik segédkeznek a virtuális térben eligazodni nem tudó vagy nem akaró polgároknak.
Közben a folyamatban részt vevő illetékesek egyre-másra sorolják az okokat, amiért ez az önkitöltős módszer nem működik, akadozik vagy ismétlésre szorul. S amiért ki kellett tolni a május 15-i határidőt. De azt csak a legritkább esetben említik, hogy az interneten elérhető bükkfalnyelvű kérdőíven sokan nehezen igazodnak el. Már ha egyáltalán internethasználók. S ha nem kapnak segítséget, gyakran megtörténik, hogy a rosszul vagy hiányosan kitöltött kérdőíveket nem érvényesíti a statisztikai hivatal rendszere.
A magyar politikai szervezetek hetek óta sulykolják és magyarázgatják annak fontosságát, hogy minden romániai magyar vegyen részt a lakás- és népesség-összeírás két hónapja tartó, online önkitöltéses folyamatában, mondván: először nyílik alkalom arra, hogy mindenki saját maga írja be adatait, nemzetiségét, anyanyelvét, vallását. De ha más tölti ki helyette diktálás alapján a kérdőívet, akkor az is egyfajta önkitöltésnek számít. És akkor is bekerülnek ezen személyes adatok az adatbázisba, ha csupán az online szakaszt követő lekérdezési időszak alatt vesz részt a polgár a cenzusban. Ha valamilyen okból mégsem válaszol valaki a kérdőívre, nem tölti ki interneten, vagy külföldön tartózkodik, esetleg a számlálóbiztos nem találja otthon, akkor őt utólag fogják „beemelni‟ a népszámlálási adatbázisba. Ekkor történhet meg, hogy egyes személyes adatai (pl. a nemzetiségére, anyanyelvére, vallására vonatkozók) nem kerülnek be a rendszerbe. Ugyanakkor ezek kinyilvánítását, megvallását, bediktálását semmilyen fázisban nem teszi kötelezővé valamely jogszabály! Ez ugyanis mindenkinek a magánügye.
Tény, hogy a lakossági összeíráson való részvétel állampolgári kötelesség. De ez semmivel sem jelent többet, mint azt, hogy a számlálóbiztosoknak a rendelkezésére kell állnunk, ha megkeresnek. A megfelelő igazolásokkal ellátott, munkájukért fizetséget kapó számlálóbiztosokat be kell engedni a lakásunkba, hogy kikérdezhessék az embert. A félreértések elkerülése végett és a politikai szervezetek bármilyen célozgatását elhárítandó érdemes leszögezni: senkit nem kötelez semmilyen törvény arra, hogy részt vegyen az önkitöltésben, vagy hogy ő maga keresse a számlálóbiztosokat. A népszámlálás az állam feladata, nem az állampolgáré.
Előfordult az elmúlt időszakban, hogy különböző politikai és közösségi vezetők lelki ráhatással, fenyegetőzéssel, zaklatással, különféle számok, küszöbértékek és aránycélok hangoztatásával igyekeztek „érzékenyíteni” a polgárokat, mondván: mindent el kell követni, hogy a romániai magyarság lélekszáma statisztikailag ennyi és ennyi legyen, országosan, megyénkként, városokként, településekként. Hogy az „elkövetés” hogyan és milyen formában, meddig terjedően és milyen mértékben történjen, arról számok és arányok röpködtek, de vélhetően a meggyőzés módszerénél tovább senki sem óhajtott volna lépni… Ugyanis nem csupán a kért információk nyújtásának elutasítása szabálysértés a népszámlálás során, hanem az is, ha az állampolgárok által bejelentett személyes adatokat nem kezelik bizalmasan, vagy a megszerzett adatokat a statisztikai céltól eltérő célra használják. Akárkik.
Magyar az, aki annak vallja magát, aki magyarként él, érez. Nem attól az, hogy valakik annak írták/írják be a 2022-es romániai népszámláláson.
R. B. M.
