Május 31-én írtuk „Zarándoklat” a parajdi sóbányához című tudósításunkban, hogy „politikai búcsújárás helyszíne lett a Hargita és Maros megyék határán, a történelmi Sóvidék közepén lévő Parajd (rom. Praid), amióta természeti katasztrófával felérő vízbetörés történt az itt ipari és turisztikai célokat egyaránt szolgáló sóbányában. Egyfajta katasztrófaturizmus is kezd már kibontakozni a környéken, közéleti személyiségek, sztárriporterek és médiacelebek részvételével.”
A helyzet azóta csak fokozódott: június 2-án már meg kellett állapítanunk A meg nem valósult gátépítési programokról című írásunkban azt, ami az interneten terjengő fotókon is látszott: „Nicușor Dan székelyföldi terepbejárásán (Hargita és Kovászna megyékben egyaránt) ott tipródtak, sündörögtek a nyomában az RMDSZ nevű örökös román kormánypárt azon országos és helyi vezetői, akik az elmúlt 35 év állami és önkormányzati mulasztásaiért – amelyekre az államfő is célzott – nagy mértékben felelősek, politikailag, erkölcsileg és büntetőjogilag egyaránt. A katasztrófasújtott lakosság mégis állandóan megválasztja őket, a hatóságok pedig folyamatosan adósak maradnak az elszámoltatásukkal…”
Az elmúlt három napban szinte egymásnak adták „Parajd kilincsét” a román állami vezetők, politikusok, miniszterek, hatósági elöljárók, nagyvállalati vezérigazgatók, ágazati főemberek, nemkülönben minden rendű és rangú (föld-, víz-, levegő-, környezet-, iparügyi stb.) szakértők. Jöttek, láttak, fontoskodta, nyilatkoztak, továbbálltak. A „katasztrófavédelmi” siserehad bukaresti és csíkszeredai irodákban, tévéstúdiókban, sajtótájékoztatókon megnyilvánuló „hozzáértőkkel” egészült ki, akik közül egy Bogdan Ivan nevű miniszter emelkedett a legmagasabb szintre, erről június 3-án írtunk Elsózódott a Kis-Küküllő vize című cikkünkben ekképpen: „Közben a felelősséghárító terelés már komédiába illő fordulatokat vett Romániában: a PSD-PNL-RMDSZ-kormány gazdasági minisztere szerint a parajdi bánya katasztrófájában hódok is szerepet játszottak, mivel a rágcsálók a gátépítéseikkel rossz irányba terelték el a Korond-patak vizét…”
Hamar megjött a politikust nevetségessé tévő cáfolat: a Propark – Védett Területekért Alapítvány másnap cáfolta a békés rágcsálók „felelősségét”. A brassói székhelyű környezetvédelmi szervezet dolgozta ki korábban a Parajd térségében található összes Natura 2000 terület természetvédelmi kezelési tervét, alaposan felmérték a régiót, és nem tudnak arról, hogy élne itt bár egyetlen hód is…
Közben a helyszínen folyik a „feltárás és felmérés”, de leginkább az ötletelés és latolgatás, immár külföldi szakértők és mindenféle analóg és digitális technikák bevetésével, és a Parajdon százával kerengő médiamunkásokat is beengedték néhány percre az egyébként lezárt munkatelepre, ahol zajlik a munka, utakat alakítanak ki, ugyanakkor előkészítik a terepet a Korond-patak eltereléséhez. Amiről már korábban azt írták, hogy az meg is kezdődött. Mire ma egy nagyon fontos helyi fejes azt nyilatkozta, hogy… a vártnál hosszasabb lehet a Korond-patak elterelése.
Erre tromfolt rá egy nála nagyobb, bukaresti fejes, Sorin Rîndașu, az Országos Vízügyi Igazgatóság katasztrófavédelmi igazgatója, aki elismerte: bár korábban arról lehetett hallani, hogy három hét alatt elterelik a helyszínről a Korond-patakot, előfordulhat az is, hogy ennél több időre lesz szükség, minden a változó körülményektől függ. „Az események függvényében változnak a tervek.”
A romániai sóbányák főfője pedig megpróbált optimista lenni: „Nagy esély van arra, hogy megmentsük a turisztikai zónát és a Telegdy-részt, de biztosat nem lehet mondani.”
Az egész ügynek van egy kínosan pikáns vonatkozása is: a magyarországi kormánypárti sajtó arról számolt be, hogy mindeközben Budapesten egymásnak adják a Karmelita (a várbeli kormányfői hivatal) kilincsét az RMDSZ politikusai. Bizonyára ott keresik a parajdi katasztrófahelyzet megoldását…
K. SZ. I.
