A hírek szerint megszületett a román kormánykoalícióban a megállapodás a közigazgatási személyzeti reformról: a balliberális négypárti kabinet 10 százalékkal csökkenti a központi és helyi hivatalokban betöltött álláshelyek számát, ezt a napokban törvénytervezetbe foglalják és felelősségvállalással adják elő a parlamentben. Azaz gyakorlatilag megint megkerülik a közvitát és a demokratikus törvényalkotási folyamatot.
Rögtön ezután Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt bízták meg azzal, hogy ledugja a közvélemény torkán a Bolojan-féle közigazgatási fűnyírót, ami elemzők szerint elhanyagolható mértékben csökkenti az egyre drámaibb méretet öltő állami deficitet. Kelemen előbb az elvekről beszélt az ismert hivatali bükkfanyelven az egyik bukaresti hírtelevízióban, mondván: „Abban egyeztünk meg a koalícióban, hogy véglegesítjük a törvénytervezetet, amibe a közigazgatási reform három pillére lesz benne. Egyfelől decentralizációs rendelkezések, melyek nagyon fontosak, melyek a helyi önkormányzatoknak segítenek, hogy helyi szinten tudjanak dönteni olyan kérdésekben, amelyekbe eddig központi szinten döntöttek. A második téma az az, amely az önkormányzatok pénzügyi kapacitásának növeléséről szól, és itt vannak fontos intézkedések, melyek jó része az önkormányzatok javaslatára kerül be a csomagba. A harmadik pedig a helyi közigazgatási egységek hatékonyabbá tételéről szól.”
Majd azt fejtegette, hogy a 10 percentes általános személyzetcsökkentés valójában úgy jön ki, hogy helyi önkormányzatoknál 30 százalékos csökkentésére lehet számítani, de mivel ezrével vannak betöltetlen állások, a végén ez egy 10 százalékos leépítést jelent majd az elfoglalt állások esetében. Sőt, több mint 700 önkormányzatban erre nem is lesz szükség, mert azokban mindig is „odafigyeltek a költséghatékonyságra”. (Nem mondta ki, de ezzel a RMDSZ-es helyi vezetőknek üzent dicsérőleg és megnyugtatólag.) A központi közigazgatásban is csak 10 százalékos személyzeti leépítést fognak végrehajtani a jövő év elején. Ha addig egyáltalán kitart ez a kormánykoalíció…
Hogy valami huncutság van a számmiszitka és ígérethalmaz mögött, arra az ugyancsak RMDSZ-es szatmárnémeti polgármester mutatott rá: „Akkor tudnánk elfogadni a levágásokat, ha azok mindenkire vonatkoznának”. Kereskényi Gábor egy helyi rádióműsorban találta fején a szöget: „Nem lenne szabad előfordulnia annak, hogy – ahogy Orwell fogalmazta meg – vannak egyenlők és egyenlőbbek, mindenkinek ki kellene vennie a részét a költségvetési hiány lefaragásában.” Vagyis ő már tudja: nagyon is szelektív, személyválogató, a mélyállam bugyraiból diktált lesz ez a „közigazgatási reform”. Nyilván a nemzetállami és pártérdekek mentén.
Kereskényi szerint megfelelési kényszer hajtja Ilie Bolojant az Európai Bizottság irányába, miközben a társadalom igazságérzete és rendigénye azt diktálná, hogy minden kategória vegye ki a részét a nehézségekből. „Továbbra sem látom a nagy állami cégeknél dúló felelőtlen gazdálkodás megszűnését, nem látom, hogy a multik meg lennének adóztatva és továbbra sem látom a valós jelzéseket a társadalom felé, hogy igen, mindenki meghúzza a nadrágszíjat.” Ameddig a kis- és közepes vállalkozások vannak megsarcolva, meg a közhivatalok és a családok, addig eléggé visszás a helyzet, eléggé ingatag lábakon áll a Bolojan-legitimitás – fejtegette a szatmárnémeti polgármester.
(Címkép forrása: Forum Cogitorium)
