Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.
A két vezető ma, március 4-én egy órán át beszélt telefonon egymással. A német kormányszóvivő szerint Scholz azért hívta fel Putyint, hogy arra kérje: azonnal állítson le minden katonai hadműveletet Ukrajnában. Emellett azt is felvetette, hogy Putyin engedjen be humanitárius segélyszállítmányokat a háború sújtotta ukrán városokba.
Putyin a beszámoló szerint kitért a beszélgetésükben arra is, hogy a hétvégén ismét tárgyalóasztalhoz ül Oroszország és Ukrajna. Scholz és Putyin megállapodott abban, hogy hamarosan újra beszélnek. Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén.
Oroszországnak nincsenek barátságtalan szándékai a környező országokkal szemben, minden cselekedete kizárólag az ellene irányuló barátságtalan intézkedésekre adott válasz – jelentette ki az orosz elnök egy online rendezvényen. „Szeretném még egyszer hangsúlyozni: nincsenek rossz szándékaink a szomszédjainkkal szemben, és azt tanácsolnám nekik, hogy ne élezzék ki a helyzetet, és ne vezessenek be korlátozásokat. Mi minden kötelezettségünknek eleget teszünk, és ezután is így fogunk tenni” – mondta Putyin.
„Nem látjuk szükségét a helyzet kiélezésének, vagy annak, hogy rontsuk a kapcsolatainkat. Minden lépésünk mindig válasz valamilyen, Oroszországgal szembeni barátságtalan cselekedetre” – tette hozzá. Arra biztatta a szomszédos országokat, hogy gondolkodjanak a kapcsolatok normalizálásán és a normális együttműködés kialakításán. Leszögezte, hogy Oroszország a külföldi partnerek kivonulása után, amely okoz némi kárt, ha megkésve is, de végre fogja hajtani a közösnek indult projekteket, teljesíti a kitűzött feladatokat, és megszerzi az ehhez szükséges kompetenciákat, ahogy egyebek között a légi közlekedésben tette.
Valentina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke szerint a nyugati országok a méretét, agresszivitásának fokát és a gyűlölet koncentráltságát tekintve példátlan információs háborút indítottak Oroszország ellen. Ebben a háborúban minden egyes támadást előre kidolgoztak, előkészítettek és technikailag biztosítottak – mondotta.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az orosz hadsereg segíti az elfoglalt – az ő szóhasználatában felszabadított – ukrajnai települések lakosait. Mint mondta, Herszonba több mint 140 tonna élelmiszert és gyógyszert juttattak el.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Ukrajnával szemben képviselt orosz tárgyalópozícióval kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a híresztelésekkel ellentétben Moszkva nem fog lemondani Ukrajna „nácítlanításáról”, ezzel nyilvánvalóan az ultranacionalista kijevi kormányzatra utalva. Megismételte, hogy Moszkva célja emellett Ukrajna demilitarizálása.
Közben Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az egész világ zsidóságának segítségét kérte Ukrajna harcához az orosz támadással szemben a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon. Hangsúlyozta, hogy noha Putyin azt állítja, Ukrajna nácítlanítása miatt kezdte az inváziót, jelenleg Ukrajnában él Európa harmadik s a világ ötödik legnagyobb zsidó közössége. Ukrajna elnöke zsidó, és korábban zsidó miniszterelnöke is volt az országnak a volt Szovjetunió egykori tagországai közül egyedüliként.
Ami a zaporizzsjai atomerőmű területén keletkezett tegnapi tüzet illeti, kiderült: egy képzési központ gyulladt ki, amelyet még éjjel gyorsan eloltottak a tűzoltók, így pánikra semmi ok, hiszen se az amerikai energia minisztérium, se a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nem mért megemelkedett radioaktivitást a térségben, mivel nem sérült meg a reaktorok központi épülete, és az erőmű rendben. Az oroszok azt közölték, hogy az atomerőművet már februárban ellenőrzésük alá vonták, a tegnapi tűz az ukránok támadásai miatt ütött ki.
