Elutasította az ozsdolai Láros Közbirtokosság óvását a román államot képviselő pénzügyminisztérium által indított perben a Kovászna Megyei Törvényszék. A bírói testület így csütörtöki jogerős ítéletében gyakorlatilag visszaállamosított több mint 2500 hektár székelyföldi közösségi erdőt.
A Székelyföld keleti peremén fekvő Ozsdola közbirtokossága – amely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött – a kézdiszéki település lakóinak közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik. A román államot képviselő pénzügyminisztérium és Ozsdola közbirtokossága között 2019 óta zajlik a pereskedés.
Az ügyben felsőfokon eljáró Kovászna Megyei Törvényszék csütörtökön négy halasztás után hirdetett jogerős ítéletet. Ebben meg nem alapozottnak ítélte és elutasította a Láros Közbirtokosság, a Kovászna megyei és ozsdolai földvisszaszolgáltatási bizottság, az ozsdolai római katolikus és ortodox egyházközség, a Kun Kocsárd-iskola, valamint több közbirtokossági tag által a kézdivásárhelyi bíróság 2024. szeptember 17-i alapfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést, és megerősítette az alapfokú ítéletet.
Eszerint az ozsdolai közbirtokosság számára nem maradt további fellebbezési lehetőség, így a 2571,3 hektáros erdővagyon visszaállamosításának kérdése véglegesen eldőlt: az ozsdolaiak elveszítették közös erdőjussukat!
A következő lépésként semmisnek fogják nyilvánítani a Kovászna megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai Láros Közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló birtoklevelet, a megyei és az ozsdolai földosztó bizottságok több vonatkozó határozatát, valamint a megyei és helyi földosztó bizottság által az ozsdolai Láros Közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatot. Továbbá elrendelik az összes telekkönyvi kiigazítást, törölve a Láros Közbirtokosság tulajdonjogát, és átírva azt a posztkommunista román állam nevére, a korrupcióval mélyen átitatott Romsilva Állami Erdészet ügykezelésébe.
Az ozsdolai Láros Erdő- és Legelő Közbirtokosságnak a 2000-es évek elején szolgáltattak vissza 2571,3 hektár erdőt és legelőt a közösség egykori vagyonából. A román pénzügyminisztérium 2018-ban indított pert az Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, valamint a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottság ellen ennek jogszerűtlennek vélt visszaszolgáltatása miatt. A szaktárca arra hivatkozva kérte a birtoklevél érvénytelenítését, hogy az erdőt nem a kommunisták államosították 1948-ban, hanem már a két világháború közötti időszakban megtörtént a kisajátítása, és a közbirtokosság úgymond megkapta az ellenértékét.
Az ozsdolaiak álláspontja szerint azonban bár a kisajátítási folyamat már 1923-ban elkezdődött, 1948-ig nem zárult le, mert a helyiek nem tartották méltányosnak a felajánlott összeget. Az ozsdolaiak a két világháború között pert is indítottak az ügyben, amit megnyertek. A telekkönyvben az államosításkor a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.
A bukaresti pénzügyminisztérium által indított per első tárgyalását ugyan 2019-ben tartották, de csak 2024 nyarán zárult le az alapfokú folyamat a Kézdivásárhelyi Bíróságon, majd fellebbezést követően most csütörtökön a Kovászna Megyei Törvényszéken.
A sajtó emlékeztet, hogy a székelyföldi megyében vannak még hasonló perek: a Kézdivásárhelyi Bíróságon újabb visszaállamosítási kísérlet kapcsán zajlik per, melyet a román állam kezdeményezett a pénzügyminisztériumon keresztül a papolci Imreh Albert Közbirtokosság, illetve a Kovászna megyei és a zágoni földosztó bizottság ellen. A per tárgya 747 hektár erdő és 646 hektár legelő tulajdonjoga, melyet 2005-ben szolgáltattak vissza a papolci közbirtokosságnak.
A pénzügyi tárca álláspontja szerint a Papolc és Kommandó települések környékén visszaszolgáltatott erdőket és legelőket a két világháború között már kisajátította a román állam. A közbirtokosság tulajdonában lévő iratok szerint azonban bár 1925-ben elindították a kisajátítást, annak véglegesítéséről nem született határozat, és a közbirtokosság még 1948-ban is létezett, használta ezeket. Az alapfokú per – akárcsak az ozsdolaiak esetében –, több évig elhúzódhat, és addig részben szünetel az erdő- és legelőgazdálkodás.
