Miközben a budapesti balliberális média folyamatosan azt hazudja, hogy már Romániában is „jobb”, mint Magyarországon, a balkáni országban a munkavállalók több mint egynegyede minimálbért kap, ami nettó havi négyszáz euró alatt van – derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Ziarul Financiar gazdasági lap megkeresésére közölt a bukaresti Munkaügyi Felügyelet (IM).
Februárban Romániában 6 710 480 teljes vagy részleges normájú munkaszerződés szerepelt a digitális nyilvántartásban, de ezek 26,2 százaléka (1,76 millió) minimálbéres volt. Az 5,7 millió, teljes munkaidős szerződésnél a minimálbéresek aránya még nagyobb: 30,8 százalék.
Az IM adataiból az is kiderült, hogy a jelenlegi árak mellet éhbérnek számító minimálbért kereső munkavállalók több mint felét három ágazatban foglalkoztatják. A kis- és nagykereskedelemben 355 ezer, a feldolgozóiparban 324 ezer, az építőiparban pedig 235 ezer munkavállalónak szúrják ki a szemét kevesebb mint 400 euróval. Sok a minimálbéres a szállítás és raktározás (163 ezer), a közigazgatási szolgáltatások (161 ezer), valamint a szálloda- és vendéglátóipar (107 ezer) területén is.
A mostani, 26,2 százalékos adat alacsonyabb a 2021-es 29 százaléknál, akkor ugyanis 5,5 millió munkaszerződésből 1,6 milliót kötöttek minimálbérre. 2011-ben, amikor elkezdődött a munkaszerződések digitális nyilvántartása, még csak 400 ezer volt minimálbéres 5,5 millióból. Az elmúlt években a minimálbér értékének emelésével együtt nőtt a minimálbérrel fizetett munkavállalók száma is.
Romániában 2023 január 1. óta 3000 lej (600 euró) a bruttó minimálbér, míg az építőiparban 4000 lej. Ám az adók és járulékok levonása után a háromezer lejes bruttóból mintegy 1900 lejt kap kézhez minimálbérrel alkalmazott romániai munkavállaló. Ez havi 150 ezer forintnál is kevesebb…
A minimálbérre megkötött munkaszerződések magas aránya ellenére a statisztikai intézet számításai szerint 2022 decemberében ennek több mint duplája, 4398 lej volt a nettó átlagbér Romániában. Ez annak tudható be, hogy az állami szektorban rengeteg a csúcsfizetés, ugyanakkor egyes szakmai csoportok (orvosok, informatikusok stb.) azért kapnak kiemelt béreket, sőt adómentességet, hogy ne menjenek el külföldre dolgozni.
