Marcel Ciolacu román miniszterelnök azt állította tegnap, hogy az Európai Unió vezetői megértették: Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani a saját költségvetési törvényében vállalt hiánycélt, ezért módosítania kell azt.
A szocialista Ciolacu először látogatott Brüsszelbe júniusi miniszerelnöki kinevezése óta, ahol a korrupciós ügyekben elhíresült Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, a jelentéktelen máltai Roberta Metsolával, az Európai Parlament, illetve a „belga” Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt. Az amerikai bábokként működő EU-vezetők rugalmasaknak mutatkoztak – nyilatkozta román újságíróknak a kormányfő, akinek érvelése gyakorlatilag igazolja az eddigi sejtéseket: Románia nemcsak a hivatalosan és nyilvánosan elismert mértékben önti a pénzt és minden más támogatást Ukrajnába és Moldovába, hanem az állami költségvetésben elrejtett titkos tartalékokból. A közbeszédben, politikai diskurzusban és a médiában domináló oroszellenesség mögött azonosítható „nemzetállami félelem” is motiválja a két szomszédos államba feccölt milliárdokat, nem csupán a „szövetségesek”, azaz az USA elvárása.
A költségvetési törvény szerint a román államháztartási hiány nem szabadna, hogy meghaladja a GDP 4,4 százalékát, ez azonban a tervezettől elmaradó bevételek miatt tarthatatlanná vált, ezért Bukarest takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését tervezi. Román sajtóértesülések szerint Ciolacu 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményével érkezett Brüsszelbe, de pénteki sajtóértekezletén nem derült ki, mit sikerült elérnie. Azt állította, hogy a pontos számokról szakértők fognak még egyeztetni.
Arra kérdésre, hogy mekkora deficitet tudnának elfogadni az európai vezetők, kifejtette: Romániában tavaly 6,2 százalékos volt az államháztartási hiány, tehát idén nem állhat elő 6,2 százaléknál nagyobb hiánnyal, vagy 0,5 százalékpontnál kisebb deficit-csökkentéssel. Ugyanakkor Ciolacu leszögezte: nem lehet szó a 19 százalékos áfa növeléséről, mert ez nyilvánvalóan ismét az infláció növekedéséhez és gazdasági visszaeséshez vezetne. Másfelől Románia mindenképpen tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy ettől az évtől kezdve a GDP 2,5 százalékát költi (a korábbi 2 százalék helyett) védelmi kiadásokra.
Tudnivaló, hogy a kitűzött és az EU által elfogadott hiánycél teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele. Ezért is próbált Brüsszelben alkudozni a román miniszterelnök.
