Az 1989-es rendszerváltás utáni évben brassói matematikatanárként és népművelőként megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban egy néhány évig Sipos Lajos magyar irodalom szakos tanár is kollégám volt, ő mutatta meg Wildt Józsefnek, az egykori Római Katolikus Főgimnázium igazgatójának sírhelyét, amit évente diákjaimmal megkoszorúztunk.
Innen jött az ötlet, hogy járjuk végig a többi temetőt is, és keressük meg a főgimnázium egykori tanárainak, Brassó művészeinek, értékes egyéniségeinek a sírhelyeit. Ebbe a felderítő munkába bekerültek a hadi temetők is. A város fölé emelkedő emblematikus magaslat, a Cenk alatti aránylag rendben volt, az elesettek nevei olvashatók. Ellenben a Spreng-hegy lábánál fekvő temetőben a lélegzetünk is elállt, amikor megláttuk az elesett magyar katonák eltüntetett sírjait, megrongált emlékművét. Jeleztük az érdekelt intézeteknek, de akkor ezek „fontosabb” kérdésekkel küszködtek, talán ma is…
Azt is meg kell említeni, hogy ha idáig fajultak a temetői visszaélések, akkor ehhez közrejátszott a brassói magyarság tunyasága, közömbössége, érdektelensége, hisz az itteni temetőben rengeteg magyarnak van sírhelye, sokan láthatták legalább halottak napján a szomorú „szemétdombot”, az egykori világháborús emlékművet. Ha az élet mindennapjaiban nem tudunk a jogainkkal élni, ha nem tudjuk, vagy nem merjük érvényesíteni, akkor mások kihasználják ezt, és a múltunk emlékeit lassan, „békésen” eltüntetik.
A Brassói Lapok kiadásában 2011-ben megjelent Sipos Lajos Brassói gyökereink című könyve, amelyben ezt írta a csalódott szerző: „Érdemes elidőznünk néhány percre a Spreng-hegy lábánál fekvő temetőkertben. Talán városunk legelhanyagoltabb temetője ez. A sírok tulajdonosai fizetik ugyan lelkiismeretesen a »hozzájárulást« – mely után nem kell a tulajdonosnak adót fizetni –, mégis az ortodox egyház, a temetőkert mai patrónusa cseppet sem törődik azzal, hogy sem bal felén, sem felső részén a temetőkertnek nincs kerítése. Az itteni másik érdekesség a két világháború magyar, szász és német hőseit tartalmazó sírhelyek eltüntetése. Ezeket eladták új vevőknek, s az alacsony kőkereszteket az erdő felé eső, kerítés nélküli helyen sorakoztatták fel. Itt van a szemétdomb is. Látván, hogy a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház és Brassó hivatalosai elnézik a sírgyalázást, várják, hogy talán a szemetesek, vagy a közeli romák emeljék el épületanyagnak a hősök sírjait. Sinaián például a magyar és német hősök emlékműveit senki sem bántalmazza. Brassóban viszont az ortodox egyház csúfolódik velük és pénzkereseti forrásnak tekinti az ezek hamvait tartalmazó sírhelyeket. S érdekes, hogy sem a Brassói Lapok[at], sem a brassói magyar TV-t nem érdekli a bertalani sírgyalázás”.
Lássuk, hogy mit írnak elő az erre vonatkozó nemzetközi törvények! A világháborúk óta Románia és Magyarország közt a hadisírokra vonatkozóan többször is írtak alá „megállapodásokat”. 2008. március 6-án a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt írt alá Bukarestben Szekeres Imre magyar és Teodor Meleşcanu román védelmi miniszter. Az aláírást követően Szekeres kifejtette: a dokumentum mindkét fél számára megnyugtatóan rendezi a két ország területén található hadisírok helyzetét. A 2008/94. (IV. 23.) Kormányrendelet 2. cikke értelmében: (1) A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával. Továbbá a Szerződő Felek biztosítják a hadisírok és háborús emlékművek azonosítását, nyilvántartását, létesítését, javítását és gondozását, valamint a földi maradványoknak az érdekelt Szerződő Fél államának területére való esetleges áthelyezésével kapcsolatos egyeztetéseket. c) a hadisírok, valamint háborús emlékművek rongálásáról, újjáépítésük érdekében tett intézkedésekről, valamint a hasonló esetek megakadályozását célzó erőfeszítésekről. (6) A Szerződő Felek támogatják egymást a másik állama területén lévő hadisírok és háborús emlékművek kutatása, azonosítása, megjelölése és védelme területén. 3. Cikk (1) A Szerződő Felek kölcsönösen, térítésmentesen egymás rendelkezésére bocsátják azokat a földterületeket, ahol a hadisírok és háborús emlékművek találhatók, vagy ahol a későbbiekben létesülnek. (2) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a hadisírokat és a háborús emlékműveket az eredeti helyükön őrizzék meg. 4. Cikk (1) A háborús elesettek földi maradványainak újratemetése, vagy pedig az érdekelt Szerződő Félnek történő átadása céljából végzendő exhumálása kizárólag annak kérésére, a másik Szerződő Fél beleegyezésével történhet meg. A kérelmet és a választ diplomáciai úton, írásban közlik egymással. (3) A földi maradványok exhumálását a Szerződő Felek illetékes hatóságai engedélyével hajtják végre.
A megjelent könyv óta tovább romlott az egykori hadisírokról eltávolított fejfák, keresztek állapota. A hősi halottak nevei kiolvashatatlanok. Az emlékművön és köréje egyre nagyobb szemétdomb keletkezett Brassó-Bertalanban…
Bencze Mihály
