Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm keddi budapesti díszbemutatóján jelentette ki, hogy Trianon ma is fáj minden magyarnak.
Kiemelte: Trianon óta immáron a negyedik generációja nő fel egy több mint ezeréves nemzetnek, amelyet 102 évvel ezelőtt az I. világháború győztes nagyhatalmai halálra szántak, amelynek nehéz volt túlélni, és amelynek egy évszázad elmúltával is hasonlóan nehéz Trianon árnyékában élni. „Mi az elmúlt évszázadban megtanultuk, egy nemzet nemcsak egy országban egyesülhet, hanem a fizikai határok felett is” – hangsúlyozta.
Trianon ma is fáj minden magyarnak, ha értelmünkkel és szívünkkel felmérjük azt a tragédiát, ami velünk magyarokkal, nemzeti közösségünkkel, lakóhelyünkkel, családunkkal, felmenőinkkel történt – mutatott rá, hozzátéve: minden magyar nemzedék életében el kell jönnie a pillanatnak, amikor a maga mélységében találkozik ezzel a tragédiával.
Kiemelte: 2010 óta alapvető fordulat következett be a nemzetpolitikában. „Tudtuk, meg kell törni Trianon átkát. Azt az átkot, amely egyszerre sújt bennünket, magyarokat és egész Közép-Európát” – fogalmazott, hozzátéve: „ezért mondtuk ki az alaptörvényben, hogy intézményes felelősséget viselünk és nemcsak érzünk a magyar nemzetért”. Míg Európa egyre több országa küzd azzal, hogy határain belül beszéljék anyanyelvüket, addig egy évszázaddal Trianon után is több millióan beszélnek, sőt élnek és éreznek magyarul az ország határain kívül, szerte a világban. „Az előttünk álló évszázad feladata, hogy megmaradjunk, erősödjünk és gyarapodjunk” – mondta Gulyás Gergely.
Mint rámutatott, a történészeknek a rendszerváltozás után hatalmas fehér foltokat kellett felfedezniük a 20. századi magyar történelemből, óriási munkát végeztek el. Mostanra elkészülhetnek azok a filmek is, amelyek ezeket a fehér foltokat tárják elénk úgy, amint azt a tudomány ismeri, és ahogyan azt magyar szemmel megismertetni szükséges – hangsúlyozta, köszönetet mondva ezért a film alkotóinak.
Kiemelte: ez a film váratlan módon időszerű figyelemfelhívás is, arra, hogy még a lehetetlennek tűnő helyzetekben is sokat tehetünk. „Akkor is, ha mindenki ellenünk van, akkor is, ha államok vezetői nem ismerik fel, hogy a tisztességes béke az egyetlen lehetséges út. Akkor is, ha térdre akarnak kényszeríteni, és akkor is, ha nem tisztelik szuverenitásunkat” – fogalmazott Gulyás Gergely.
A Tősér Ádám rendezte film azt a válságos időszakot dolgozza fel, amellyel Magyarország az első világháború után nézett szembe. Bemutatja a magyar békedelegáció küzdelmét egy arányos és tisztességes szerződés megkötéséért, miközben magyar és francia történészek segítségével feltárja az akkori belpolitikai és külpolitikai okokat és körülményeket, amelyek Magyarország történelmének legtragikusabb veszteségéhez vezettek – hangzott el a bemutatón.
A Megafilm alkotása, amelynek producere Helmeczy Dorottya, mától látható a mozikban. Az alkotás egyebek mellett olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mi történt a Franciaországba látogató magyar tárgyalódelegációval 1920. január 7-e után, vagy arra: az események hogyan jutottak el odáig, hogy a szerződést a felek 1920. június 4-én aláírják.
Nagyváradi fórum és filmvetítés
A nagyváradi Magyar Polgári Egyesület minden érdeklődőt szeretettel vár a Polgári esték rendezvénysorozat következő alkalmára, amire november 12-én, szombaton 17 órától kerül sor a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Ezredévi emléktér (P-ța Libertății) 40. szám alatt.
Bemutatásra kerül Stefka István Túléltem, mások belehaltak című kötete, amely a magyarországi médiaháborúról, a posztkommunista, liberális média mai napig tartó szerepéről és az elmúlt 32 év politikai harcairól szól.
A könyvbemutató után levetítik Stefka István kreatív producer és Huth Gergely producer-narrációs társrendező alkotását, A halál népbiztosa című filmet. A film az 1919-es véres kommünt, a Tanácsköztársaság 133 napját, a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetét mutatja be Szamuely Tibor népbiztos sorsán keresztül. Talán nem mindenki tudja, de az 1919-es Tanácsköztársaság két hírhedt, véreskezű figurája, Szamuely Tibor és Kun Béla Nagyváradon is élt rövidebb ideig. Mindketten kezdő újságírók voltak a Körös-parti városban. A filmben fel is tűnik a két alak és Nagyvárad neve is.
