A kolozsvári gyermekklinika 66 éves főorvosa, Kiss Éva ügyelet közben esett össze és halt meg – két héten belül ez a második hasonló tragédia Romániában.
A doktornőt eszméletlen állapotban találták meg a kórház folyosóján, és bár kollégái azonnal megkezdték az újraélesztést, már nem tudták megmenteni az életét. A hatóságok közlése szerint a bejelentés november 7-én, hajnali fél hétkor érkezett. Az elhunyt halálának pontos okát orvosszakértői vizsgálat állapítja majd meg, a hatóságok pedig nyomozást indítottak a körülmények tisztázására, beleértve a gondatlan emberölés lehetőségét is.
A kórház szóvivője elmondta, hogy az orvosnő korábban is küzdött egészségügyi problémákkal, ugyanakkor kiemelte, hogy kiváló szakember és megbecsült kolléga volt. „Rendkívül elkötelezett és tisztelt orvos volt, mindig adott egy jó tanácsot vagy biztató szót mindenkinek” – mondták róla munkatársai.
A tragédiát különösen megrázónak festi le a romániai és a magyarországi média, mivel alig két héttel ezelőtt a dél-romániai, buzăui megyei sürgősségi kórház orvosigazgatója is ügyelet közben vesztette életét. A 37 éves, zilált magánéletű nőt eg
yébként magyar származásúnak írta le a magyar bulvársajtó annak alapján, hogy Lavinia Ştefania Szabo néven tartotta számon a szakma, sőt, volt lap, ami egyenes Szabó Stefániaként írt róla. Nem tudni, kitől örökölhette a családnevét, de már Bukarestben érettségizett, majd Buzăuban futott be gyors karriert annak is köszönhetően, hogy férjhez ment egy Manolescu nevű állambiztonsági tiszthez, akinek családja a megye vezető klikkjéhez tartozik. A botoxolt ajkú román nő később elvált, de haláláig Manolescu A. E. Lavinia Ștefania szerepelt a hivatalos iratokban. Azóta kiderült, veszélyesen erős nyugtatókkal injekciózta magát.
Kétségtelen tény: a két eset is rávilágít arra, hogy Románia kórházaiban súlyos problémát jelent az orvoshiány és a túlterheltség. Számos osztályon nincs elegendő ügyeletes orvos, így a dolgozók gyakran kimerülésig teljesítenek szolgálatot – olykor saját egészségüket is kockáztatva. Ehhez azonban az is hozzájárul, hogy az orvosok túlvállalják magukat meggazdagodási és karriervágyból: kórházi állást vállalnak, magánpraxist folytatnak, tanítanak – mindezt párhuzamosan, de alaposan meg is fizetve.