Várható volt: Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kér Izraeltől

Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este.

Az ukrán elnök – aki orosz zsidó családból származva csak felnőttként tanult meg ukránul – hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben. Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.

Az internetes kapcsolaton keresztül bejelentkező ukrán elnököt Miki Lévy izraeli házelnök köszöntötte, aki kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadás a nemzetközi rend durva megsértése, és részvétét fejezte ki a háborús áldozatok családtagjainak, valamint a sebesülteknek. Reményét fejezte ki, hogy mihamarabb sikerül tűzszünetet kötni.

Zelenszkij beszédében kiemelte, hogy Moszkva is a „végső megoldás” kifejezést használja Ukrajna esetében, mint ahogy a nácik tették a zsidókkal kapcsolatban, s hasonlóképpen váltak otthontalanná Európában az ukrán menekülők, mint egykor a zsidók. Izrael és Ukrajna hasonló fenyegetettségét vázolta fel, melynek célja Ukrajna esetében szerinte az emberek, az állam és a kultúra, sőt az Ukrajna név teljes megsemmisítése. Emlékeztetett az ukrajnai származású Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök szavaira: „mi a szomszédainkkal szeretnénk élni, de ők holtan akarnak látni minket. Ez nem sok teret nyújt a kompromisszumra”.

Felhívta rá a figyelmet, hogy február 24., az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete egyben 1920-ban a náci párt megalakításának is dátuma volt, mely immáron duplán idézi fel az ukránok, a zsidók, az európaiak és az egész világ tragédiáját. (Zelenszkij párhuzama annyiban pontosítandó, hogy bár a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt megalakítását valóban 1920. február 24-én jelentették be, ám a bejegyzése már négy nappal korábban megtörtént.)

„Ukrajna lerohanása nem csupán katonai művelet, ahogyan azt Moszkvában állítják. Ez egy átfogó és igazságtalan háború, amelynek célja, hogy elpusztítsa népünket, országunkat, városainkat, kultúránkat és gyermekeinket. Az orosz hadsereg szándékosan rombol, és az egész világ figyeli. Ezért hasonlíthatom történelmünket és az Önök történelméhez” – indokolta a második világháborús történelmi párhuzamokat az ukrán elnök. Beszédében felidézte a  Babij Jar-i holokauszt-emlékhely közelében becsapódott, valamint az Umanra kilőtt orosz rakétákat, ahol a breszlávi hászid mozgalom alapítója, a legendás Náchmán rabbi sírja található, ahová évente izraeliek ezrei zarándokolnak el.

„A közömbösség öl, a számítgatások ölnek. Lehet közvetíteni országok között, de jó és gonosz között nem lehet” – bírálta keményen mintegy negyedórás beszédének végén Izraelt, amiért nem hajlandó aktívan támogatni Ukrajnát, elsősorban a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával. Az izraeli média számos csatornán élő adásban közvetítette Zelenszkij beszédét, és Tel-Aviv központjában, a helyi nemzeti színház előtti téren százak gyűltek össze, hogy közösen hallgassák.

Közben nyilvánosságra került, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságra erős nyomást gyakorolnak a nyugati hatalmak, amióta Cyril Ramaphosa elnök pár nappal ezelőtt bejelentette: közvetítésre kérték az orosz–ukrán konfliktusban. „Az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolatunk alapján és mint a BRICS-országcsoport tagját, megkerestek minket, hogy vállaljunk közvetítői szerepet” – írta Ramaphosa egy közösségi portálon. Az öt feltörekvő gazdasági hatalom társulásában Oroszország és Dél-Afrika mellett Brazília, India és Kína vesz részt. „Körvonalaztam a konfliktussal kapcsolatos álláspontunkat (…), valamint azt a meggyőződésünket, hogy a konfliktust a felek közötti közvetítés és tárgyalások útján, illetve – szükség esetén – segíteni kész ügynökségek bevonásával lehet megoldani” – írta a dél-afrikai elnök. A Dél-afrikai Köztársaságban kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) erős kötelékek fűzték az egykori Szovjetunióhoz, amely egyebek között katonai kiképzéssel is támogatta az apartheid elleni harcot.

A nyomásgyakorlásra válaszul Cyril Ramaphosa azt mondta, hogy a NATO-t is felelősség terheli a kirobbant konfliktus miatt, ugyanis a korábbi ígéreteket és egyezményeket megszegve egyre közelebb tolta állásait a magát fenyegetve érző Oroszoroszághoz.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Már szervezik az idei Tusványost

Következő hír

Hargita megye közel húsz településén gyúlt meg a száraz aljnövényzet a hétvégén

Related Posts
Total
0
Megosztás