Az erdélyi Soros-média legújabban Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi csoportjának volt vezetőit is elővette, a bukaresti bulvársajtóból inspirálódva.
A tényeket mellőző fogalomhasználattal és magyartalanságokkal megtűzdelt cikkekben afölött ujjonganak, hogy eredménytelenül fellebbeztek a Brassói Táblabíróságán abban a polgári perben, amelyben 1 millió lej kártérítést követeltek a román államtól gyalázatos meghurcoltatásukért. A magyar Soros-média szolgai módon ismételte el a román Soros-média szó- és fogalomhasználatát: Beke és Szőcs az a két „terrorista”, aki a 2015. december 1-jei kézdivásárhelyi katonai felvonulás elleni „sikertelen támadás megszervezéséért” ötéves börtönbüntetést kaptak a nacionalista román igazságszolgáltatástól. Holott köztudott: a két székely fiatalembert a román nemzetállam tikosszolgálatai által konstruált kirakatpertben úgy marasztalták el, hogy mind az alaptalan vád, mind a lefolytatott bírósági eljárások egyetlen célt szolgáltak, mégpedig a székelyföldi magyar közösség megfélemlítését, politikai szerepet vállaló vezetőinek meghurcolását, „domesztikálását”.
A 2021 nyarán feltételesen szabadult Beke István és Szőcs Zoltán polgári perben kerestek valamiféle elégtételt az ellenük éveken át elkövetett aljasságokért. Azt próbálják igazolni, hogy a román állam jogtalanul tartotta őket előzetes letartóztatásban, majd vizsgálati fogságban, olyan terrorcselekmények „szándékával”, amiknek elkövetése nemhogy nem állt szándékukban, de fizikai-technikai képességük sem volt hozzá. S bár kezdetben csak holmi pirotechnikai eszközök (petárdák) illegális birtoklásáért büntették volna őket, a vádhatóság szerint gyilkoló erejű bombát is gyárthattak volna, így a legfelsőbb bíróság a büntetőjogi besorolást terrorista cselekményekre változtatva rendelte el a vádlottak bebörtönzését.
Szőcs és Beke is mindvégig ártatlannak mondta magát, képtelenségnek nevezve a feltételezést, hogy saját közösségükben, egy magyar többségű kisvárosban akartak volna a románság ellen irányuló merényletet elkövetni robbantásra alkalmatlan petárdákkal. Az erdélyi magyar ne3mzeti közösség már az elejétől fogva koncepciós perként tekintett az eljárásra, amelynek több 180 fokos fordulata is volt. A román sajtóban elképesztő, ocsmány, hazug hadjárta indult ellenük, ennek ma is terjednek a hullámai azzal, hogy „székelyföldi terroristák ügyeként” emlegetik az esetet, Bekét és Szőcsöt pedig mindmáig a székely terroristáknak nevezik. Az ellenük konstruált koncepciós perben 2018-ban jogerősen ötévi börtönbüntetésre ítélte a román legfelsőbb bíróság a HVIM aktivistáit, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. Azzal gyanúsították őket, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a román nemzeti ünnepre szervezett – december elsejei – katonai parádén. Az erdélyi magyar nyilvánosság egy jelentős része már az elejétől fogva koncepciós perként tekintett az eljárásra, amelynek több 180 fokos fordulata is volt.
A „székelyföldi terroristák ügyeként” elhíresült perben 2018-ban jogerősen ötévi börtönbüntetésre ítélte a román legfelsőbb bíróság a HVIM tagjait. Mindketten 2021. július 19-én szabadultak a brassói bíróság határozata alapján.
Jóval szabadulásuk után indítottak polgári pert az életüket tönkre tevő román állam ellen. A brassói fellebbviteli bíróság 2023. április 4-én elutasította a polgári keresetet, de ők 2023. július 7-én fellebbeztek az ítélet ellen, és az ügyet most a legfelsőbb bíróság fogja tárgyalni. Az egymillió lejes kártérítést a jogellenes szabadságmegvonás miatt kérik, de felsorolják az eljárási visszásságokat is: például a vádpontok utolsó percben történő módosítását, vagy hogy nem adtak megfelelő lehetőséget a védekezésre, sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme. Beke és Szőcs ügyvédei érveik között nemzetközi jogi szabályokat, illetve az uniós jogrendbe is beépített szabályokat sorakoztatnak fel.