Az Erdélyi Magyar Szövetségnek a június 9-i választásokat követően is sikerült megőriznie politikai és erkölcsi integritását, polgármesterei újrázni tudtak, s azokon a helyszíneken, ahol az EMSZ jelöltjei elindultak az önkormányzati választásokon, ott megőrizték a négy évvel korábbi szavazatszámukat. Minderről egy választási kiértékelő keretében Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke és parlamenti képviselője beszélt Kolozsváron.
A politikus rámutatott: a romániai választási szuperév a magyar politikai érdekképviselet szereplőit olyan feladat elé állítja, melynek legfontosabb célja a magyar szavazatok maximálása, ezáltal pedig a minél hatékonyabb képviselet megteremtése. „Épp ezért kezdeményeztünk egy országos megállapodást az RMDSZ-szel, amelyet márciusban meg is kötöttünk. Ez – véleményünk szerint – egy méltányos keretet teremtett az együttműködéshez, és kölcsönösen elismertük egymás szervezeti függetlenségét, valamint kijelentettük: demokratikus értéknek tekintjük a politikai pluralizmust. Ezek az elvek – meggyőződésem – az alapját képezhetik egy hosszútávú együttműködésnek is” – mondta Zakariás. Az EMSZ elnöke az európai parlamenti választás kapcsán rámutatott: pártja – melynek jelöltje csak az RMDSZ EP-listájának negyedik, eleve nem befutó helyén szerepelhetett – vállalta a mozgósítással kapcsolatos feladatok rá eső részét, választóik döntő többsége pedig megértette, hogy helyi szinten a verseny, országos szinten pedig az egység az egyetlen célravezető lehetőség. „Örvendünk, hogy a magas román részvételi arány ellenére is sikerült megőriznünk az erdélyi magyarok képviseletét az Európai Parlamentben” – jelentette ki Zakariás. Bár tételesen nem tért ki az RMDSZ által kapott „román szavazatokra”, azt azért elmondta: az EMSZ megkapta a romániai magyarok 15 százalékának szavazatát, miközben Erdélyben mintegy 50-100 ezer olyan magyar szavazó van, aki soha nem szavaz az RMDSZ-re. Miközben utóbbi párt hetek óta próbálja megmagyarázni azt a számottveő szavazatmennyiséget, amit a Kárpátokon túli, magyarok által nem lakott régiókban kapott. A sajtóban azzal érveltek Kelemen Hunorék, hogy az RMDSZ ma már igen népszerű párt a románok körében…
A helyhatósági választás kapcsán Zakariás Zoltán elmondta: száz erdélyi helyszínen indultak az EMSZ színeiben önkormányzati képviselőjelöltek és polgármesterjelöltek, a végleges eredmények ismeretében pedig megállapítható, hogy az EMSZ nemcsak megőrizte politikai és erkölcsi integritását, hanem polgármesterei újrázni is tudtak, azokon a helyszíneken pedig, ahol az EMSZ jelöltjei elindultak az önkormányzati választásokon, ott sikerült megőrizniük a négy évvel korábbi szavazatszámukat. „Az EMSZ helyi tanácsosi listáira összesen 30 400 szavazat érkezett, a következő négy évben pedig 171 EMSZ-es önkormányzati képviselő, 4 EMSZ-es polgármester és 5 független, az EMSZ támogatásával mandátumot szerzett polgármester szolgálja majd legjobb tudása szerint a közösségét” – összegzett.
A szavazás körülményei kapcsán az EMSZ elnöke rámutatott: mivel az önkormányzati és az európai parlamenti választás, valamint az azokat megelőző kampányok egyidőben voltak, ennek az lett az eredménye, hogy a nagyobb intenzitású EP-kampány üzenetei leuralták a helyi kampányüzeneteket, mindez azonban hozzájárult a sikeres mozgósításhoz. „Ha levonjuk a következtetéseket, azt láthatjuk, hogy miközben a román kormánykoalíció azért döntött a választások összevonása mellett, hogy a saját önkormányzati választási kampányuk behúzza az EP-listájukat, addig az RMDSZ esetében ez pont fordítva történt: az EP-választások mobilizációja behúzta az önkormányzati listáikat. Ez a körülmény eredményezte azt, hogy a 2020-as választásokhoz képest ott, ahol az EMSZ jelöltjei elindultak, a szavazatszámukat ugyan megőrizték, de a magas részvétel miatt a mandátumhoz jutott EMSZ-es önkormányzati képviselők száma alacsonyabb lett.”
A sajtótájékoztató végén a politikus elmondta: a kormány sürgősségi rendelettel szabályozta azokat a kérdéseket, amelyek a két választás külön törvényében összehangolandó volt, így azt is, hogy a két választást mindenütt ugyanabban az időben, ugyanabban a szavazókörben és ugyanannak a bizottságnak a felügyelete alatt bonyolítják le. Ám az urnabiztosi helyek kiosztásánál betettek még egy prioritási kört, az EP-képviselőkkel rendelkező pártokét, viszont az urnabiztosok száma szavazókörönként ugyanaz a 7 maradt. Ez azt eredményezte, hogy minden elsőbbségre jogosult párt és kisebbségi szervezet jelölt urnabiztosokat, a nem parlamenti pártok, így az EMSZ részére pedig nem jutott urnabiztosi hely. „Így azokon a helyeken, ahol ugyan volt az EMSZ-nek jelöltje, urnabiztosokat mégsem állíthatott. Sajnos a román választási rendszer és maga a gyakorlat is azt mutatja, hogy számos emberi beavatkozás – csalás vagy figyelmetlenség – befolyásolhatta a választások eredményét. Ez nem megengedhető. Ez a demokrácia megcsúfolása. Mivel azonban nem rendelkezhettünk urnabiztosokkal, csak pontszerű képünk van arról, hogy milyen változások következhettek be a voksolást követően, a szavazatszámlálás vagy épp a jegyzőkönyvek kiállításának fázisában. A jövőben személyesen is azon leszek, hogy ezt a számos hibát magába foglaló választási rendszert átalakítsuk” – jelentette ki Zakariás Zoltán, aki jelenleg is tagja a román törvényhozásnak.
