A Csíkszeredától délre eső üdülőtelepen, Zsögödfürdőn vasárnap délután megáldották azt a római katolikus kápolnát és közösségi teret, amelyet az egykori kommunista ünnepi rendezvények helyén építettek. Zsögödfürdő nem tévesztendő össze a Zsögöd nevű városrésszel, ami ma már a megyeszékhely egyik, falusias jellegű negyede.
Az Árpád-kori települést évszázadokon Zsögödként tartották nyilván, mégis Csíkzsögödként törzskönyvezte a magyar királyi belügyminisztérium a 20. század elején Csík vármegye Felcsíki járásában. 1930-ban csapta hozzá Csíkszeredához a Trianon után berendezkedő román királyi hatalom Jigodin néven. A tőszomszédságában lévő borvízforrások körül épült ki a mai Zsögödfürdő (Jigodin-Băi), ami településként Csíkszereda „községhez” tartozik.
Sebestyén Ottó plébános felidézte: a kápolna azon a helyen áll, ahol a kommunista hatalom évtizedeken át a csíksomlyói búcsú ellenrendezvényét, a Tavasz a Hargitán című népünnepélyt szervezte a búcsú napján. „A Jóistennek különös humora van. Azon a helyen, ahol a kommunista diktatúra ünnepeltette önmagát, most a Jóisten nagyságát, szeretetét és soha véget nem érő hatalmát ünnepeljük” – fogalmazott a plébános.
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, az egyházmegye főpásztoraként mondott prédikációt. A 42 bérmálkozó fiatalhoz intézett beszédében a bérmálást mindenki személyes pünkösdjének nevezte, és kijelentette: a bérmálkozással nem befejeződik valami, hanem éppen elkezdődik a közösség szolgálata.
Potápi Árpád János, a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: azért támogatták a Szent Anna kápolna felépítését, hogy az épület a nemzeti érzéseket és a katolikus keresztény hitet erősítse. A nemzetpolitikai államtitkárság 15 millió forinttal (186 ezer lejjel) járult hozzá az építési költségekhez, és további ötmillió forintot (62 ezer lejt) ajánlott fel a kápolnát övező tér rendezéséhez – ismertette.
